-Tomi!

-Hm?

-Eml�kszel, milyen r�gen WoW- oztunk utolj�ra?

Tom kicsit elgondolkodott, mert t�nyleg nem eml�kezett a pontos id�re. Annyira eml�kezett, hogy nem mostan�ban volt – valamikor t�len – �s utolj�ra egy 90- es szint� m�gussal hagyta abba.

Vagy nightelf vagy bloodelf volt…

-Nem vessz�k el� egy kicsit? – k�rdezte pajkos tekintettel Bill, mik�zben aranyosan oldalra d�nt�tte a fej�t, mint a kis�llatok, ha nem, �rtenek valamit.

-Ok�! Am�gy is, nemr�g j�tt az �j kieg�sz�t�…

-Mi volt a neve?

-Warlords of… Nem tudom – mondta a raszta, �s k�zben megnyitotta az ind�t�fel�letet. – Az �r�t figyelted?

-�h�m – h�mm�gte Bill, de ahogy Tom �tpillantott a monitorj�ra, neki m�r ment a let�lt�s.

-Ja, hogy te m�r meg is vetted…

-Gondoltam, �gy is belem�sz – mondta, mik�zben h�trad�lt a sz�k�ben. – Mindig belem�sz…

-Mert nekem mindegy, hogy mit j�tszunk, am�g neked j�.

Nagyj�b�l egy �ra kellett a let�lt�shez, am�g is megrendelt�k a pizz�kat a szok�sos helyr�l, ahol a fut�r m�r tudta, hogy be kell vinnie a h�zba a megrendel�st. A konyh�ban elmes�lte, hogy szakad az es�, �gy kocsival j�tt, pedig tervezte, hogy haszn�lja az �j robog�j�t.

-Nagyon esik? – k�rdezte Tom.

-Szakad – s�hajtotta a fut�r. – �s ha j�l hallom, elkezdett d�r�gni.

-Remek – h�zta el a sz�j�t Tom.

-Nekem viszont mennem kell. M�g h�rom helyre v�rnak �s nem is velem t�rt�nne, ha nem a v�ros m�sik fel�n…

-Hamburg nem kicsi. Mi�rt innen rendelnek, mi�rt nem valami k�zeli �tteremb�l? – k�rdez�sk�d�tt Bill.

-Azt �n honnan tudjam – nevetett fel a sr�c, majd elindult a kij�rat fel�. – Sziasztok, sr�cok!

-Viszl�t – k�sz�ntek egyszerre, majd az egyik dobozzal fels�t�ltak, a m�sik h�rmat pedig lent hagyt�k.

-Nem k�ne kikapcsolnunk a g�peket? – aggodalmaskodott Bill, miut�n becsukta maguk m�g�tt az ajt�t.

-Most mit�l ijedt�l meg ennyire? M�g sosem volt r�vidz�rlatunk.

-Tudom, de mi van, ha most lesz? Akkor megint ki kell h�vni a szerel�t, �s nem akarom, hogy megint idej�jj�n az az idegen, Tomi!

-Nyugi! Majd pont ide csap be a vill�m… - mosolyodott el. Sz�rakoztat�nak tal�lta, hogy Bill ennyire komolyan veszi �s aranyosnak, hogy agg�dik.

-�s ha m�gis?

-Van vill�mh�r�t�nk – eml�keztette Tom, majd visszafordult a k�perny�h�z.

Billnek nem sok derengett a fizika�r�b�l, de mintha eml�kezett volna, hogy a vill�mh�r�t� nem felt�tlen�l vezeti el a vill�mot. Vagy nem teljesen? Vagy rosszul eml�kszik? Vagy csak bek�pzeli mag�nak? Igen, val�sz�n�leg az ut�bbi.

                -Meg�rtem, hogy agg�dsz miattuk, de ha nem akarj�k, hogy seg�ts rajtuk, akkor t�nyleg jogos a k�rd�s, hogy mi�rt akarsz. Pisztolyt tartott valaki a fejedhez, vagy mi?

-Nem, csak vissza akarom kapni a r�gi Tomot �s Billt – ism�telte sokadszorra Andreas �s kezdte �gy �rezni, hogy a rossz embert�l k�rt seg�ts�get.

-Azt �rtem, �s ez egy eg�sz t�rhet� indok lenne, csak h�t… Ha olyan j� bar�tok voltatok, eddig mi�rt nem kerested �ket?

-Nem tudom, ok�? – akadt ki Andreas. – L�pj�nk t�l ezen!

Olivia fels�hajtott. – Figyelj, Andi! Nem tudom, seg�tsek- e. Amit elmondt�l, az alapj�n el�g irre�lis az eg�sz. M�rmint, �n nem �gy ismerem Tomot, mint aki lefagy egy szerel� l�tt�n…

-Mondom, hogy megv�ltoztak! Ha nem hiszel nekem, n�zd meg magad! – idegeskedett Andreas.

-Nem akartam kimondani, de t�nyleg nem hiszek neked – nevetett fel Olivia. – Gondolkodom rajta, ok�?

-J� – motyogta Andreas. Azzal b�ztatta mag�t, hogy ez m�r f�l siker.

-Holnap visszah�vlak – mondta. – Hali!

-Szia!

                -Tomi, ezt n�zd! – mutatott a k�perny�re Bill.

Tom egyb�l ott termett mellette �s az �zenetet figyelte.

„To: [2]

Sziasztok!

Ti ikrek, �rezt�tek m�r �gy, hogy unalmas mindig gy�zni?

Send by:  saiv_ilo0312”

-Milyen k�rd�s ez? – r�ncolta a homlok�t Tom.

-Engem ink�bb az �rdekelne, hogy honnan tudja, hogy ikrek vagyunk – mondta Bill. – Neked is k�ld�tt �zenetet?

Tom a g�pe el� ugrott �s a karakter�vel a postal�d�hoz futott. – K�ld�tt!

„To:  [1]

V�rom a v�laszotokat. De ak�r az ar�n�ban is tal�lkozhatunk.

Send by: saiv_ilo0312”

-Furcsa m�don h�vja ki az embereket – jegyezte meg nevetve Tom, de Billre n�zve �jra csak a homlok�t r�ncolta. – Mi az?

-Azon gondolkodom, hogy honnan tudja, hogy ikrek vagyunk – mondta Bill. Addig eljutott, hogy val�sz�n�leg ismeri �ket a val�s�gban, m�sk�l�nben nem j�tt volna r�, hogy � [2], Tom pedig [1] n�ven j�tszik. De m�g ha ismeri is �ket, akkor sem tudhatja, hogy mi a nev�k, mivel nem j�r hozz�juk senki. Kiv�ve Andreast…

„To: saiv_lio0312

Szia Andreas!

Send by: [2]”

-Biztos vagy benne? – n�zett r� bizonytalanul Tom.

-Ki m�s lenne…

„To: [2]

Ez sajna nem tal�lt :P Hab�r k�ts�gtelen�l ismerem Andit…

Send by: saiv_lio0312”

-Szerinted h�zza az agyunkat? – k�rdezte Tom, de nem kapott v�laszt. Bill egy darabig gondolkodott, majd a mobilj��rt ny�lt, ami egy �js�g alatt volt. Nem igaz�n haszn�lta, legal�bbis telefon�l�sra, de j� p�r j�t�k volt r�t�ltve, amivel sz�rakozhatott, ha elment az �ram, vagy ment a t�lt�s, let�lt�s.

-Andreas?

Bill b�lintott �s t�relmesen v�rta, hogy a sz�ke felvegye a telefont.

-Hallo!

-Andreas?

-Bill?

-Hogy vagy? – k�rdezte.

-�hm… j�l, mi�rt? Mit csin�ltatok?

-Semmit – mondta nyugodtan. – Csak ennyit akartam, szia.

Bill az asztalra tette a telefont �s �jra az idegen �zenet�t kezdte n�zni.

-Na? – t�rte meg a csendet Tom.

-T�nyleg nem � az.

-Nem is k�rdezted meg…

-De �pp a buszon �lt. Hallottam a h�tt�rben a zajokat – motyogta.

-Lehet, hogy csak lej�tszotta valamin, hogy �gy t�nj�n…

-Nem. Ez kicsit �sszetettebb enn�l. N�zd! – mutatott a k�perny�re. – A karakter, akivel k�ldte az �zenetet 100- as szint�. Nem hiszem, hogy Andreas ennyi p�nzt �s id�t pocs�kolt volna erre. Meg am�gy is, mikor csin�lta volna?

-Hogyan der�tj�k ki, hogy ki az?

-Egyszer� – mosolyodott el Bill. – J�tszunk!

„To: saiv_lio0312

T�z perc m�lva a Gurrabashi ar�na el�tt.

Send by: [2]”

Tom �s Bill elindultak a kijel�lt helyre, �s �t k�zben Tom f�l szemmel Billt n�zte. Szokatlan m�don csillogott a szeme, mintha �lvezte volna, hogy belemehet az idegen j�t�k�ba. V�g�lis nincs min meglep�dni. Most, hogy Andreasszal m�r nem j�tszhatott, folyton �j j�t�kokat �s kih�v�sokat keresett, �s most �gy l�tszik a kih�v�s tal�lt r�. Tom id� k�zben r�j�tt, hogy Bill �s Andreas a n�lk�l j�tszottak, hogy b�bukat vagy k�rtyalapokat haszn�ltak volna. Akkor nyert volna Andreas, ha Bill �s � kimennek az udvarra, Bill pedig akkor nyert, amikor sarokba szor�totta Andreast. Legal�bbis Andreas most sakkban van. M�g nem kapott mattot, �gy a j�t�kuk sem �rt v�get, m�g ha nem is tudtak r�la. Hab�r, ahogy eln�zte, Bill igen is tudott r�la �s pr�b�lta �gy alak�tani a dolgokat, hogy min�l tov�bb tartson a j�t�ka. V�glegesen is kiejthette volna Andreast, de helyette szabad utat hagyott neki. Ak�r hogy is, Tom k�v�ncsi volt a j�t�kra �s a nyertesre. Norm�l esetben az �let�t is feltette volna Billre, de most elbizonytalanodott. Van r� es�ly, hogy Bill hagyja Andreast nyerni, hogy ut�na �jabb j�t�kot j�tszhasson vele.

Ahogy ezen gondolkodott, r�d�bbent, hogy � is a j�t�k r�sze, hisz Bill nem j�tszana n�lk�le. Az egy dolog, hogy n�zi, ahogy szenved a n�gy karakterrel, de egy ilyenb�l nem hagyn� ki. Csak m�g arra nem j�tt r�, milyen szerepet sz�nt neki Bill.

-Megj�tt�nk – mosolyodott el Bill, ahogy felt�nt a horizonton az ar�na. – M�r ott van?

-Ha j�l l�tom, nem – mondta Tom, miut�n visszafordult a k�perny�h�z. Mindketten bloodelf- fel mentek, de nem tudt�k mivel �rkezik az ellenf�l.

Bill k�nyelmesen h�trad�lt a sz�k�ben �s kiny�jt�ztatta a tagjait, majd felh�zta a l�bait �s t�r�k�l�sben �lt tov�bb.

-Mi az? – k�rdezte, amikor �szrevette, hogy Tom �t b�mulja.

-Semmi – v�laszolta, majd m�g egyszer v�gigm�rte �s visszafordult a monitorhoz.

                Andreas bez�rta maga ut�n az ajt�t, majd levette a vizes cip�j�t �s a ruh�it a f�rd�be vitte. Mik�zben �t�lt�z�tt, bekapcsolta a laptopj�t �s l�tta, hogy Bill �s Tom �llapota elfoglalt. Teljesen biztos volt benne, hogy j�tszanak, �gy ink�bb hagyta az eg�szet �s elind�tott egy sz�mot. Led�lt az �gy�ra �s egy s�hajjal nyugt�zta a napj�t, ami k�ts�gtelen�l kudarc volt. �s legink�bb Bill h�v�sa zavarta. Olyan semmilyen volt, m�gis tudta, hogy akart vele valamit, �gy nem hagyta nyugodni a gondolat. Ak�r fel is h�vhatta volna, de egy valamit m�r megtanult az ikrekn�l t�lt�tt r�vid id� alatt.

Ne vitatkozz h�ly�kkel! Les�llyedsz a szintj�kre �s legy�znek a rutinjukkal…

K�ts�gtelen�l l�tta m�r Billt �s Tomot, amikor haszn�lj�k az adotts�gaikat, �s az eg�szen elk�peszt�, de am�gy rosszabbak, mint egy ny�g�s nyugd�jas klub h�tf�n, akiknek k�sve hozt�k a reggelit, miut�n elt�nt az am�gy k�t �ve d�gl�tt macsk�juk, �s a rejtv�ny�js�got sem post�zta a kiad�. Micsoda borzalom…

                Bill nem tudta pontosan mennyit v�rtak, de amikor meg�rkezett az ellenf�l �jra izgatott lett. Persze, ezt megpr�b�lta nem kimutatni. � sem igaz�n tudta mi�rt, csak �gy �rezte jobb, ha higgadt marad.

„Zone chat:

[1]: akkor? j�tszunk?

saiv_lio0312: az�rt j�tt�nk ide, nem?

sain_lio0312: viszont csak 1v1- et tudunk j�tszani, sz�val ki ellen leszek?”

Tom �s Bill gyomra egyszerre g�rcsbe r�ndult.

-Mi legyen? – k�rdezte Bill.

-Te ebben jobb vagy – mondta Tom egy�rtelm�s�tve a v�laszt.

-De �n nem akarok n�lk�led j�tszani – ny�g�tt fel, mire Tom elmosolyodott, majd az �l�be �ltette �s �tkarolta a derek�t.

-Itt leszek v�gig veled – suttogta a f�l�be, mire Bill elvigyorodott.

-Akkor j�tszhatunk!

„[1]: kezdhetj�k ^^”

Tom karaktere egy harcos volt, m�g az ellenf�l� egy pap, �gy az els� sebz�st � osztotta le. Azonban arra nem sz�m�tott, hogy Billn�l vannak f�stbomb�k. A nagy k�dben � l�tta hol mozog az ellenf�l, de az nem l�thatott semmit. Ezt kihaszn�lva egy �t�ssel majdnem a f�l �leterej�t levette. Gyorsan elfutott a f�stfelh�n k�v�lre, ahol m�r l�that�v� v�lt az ellenf�lnek. Amint siker�lt kicsalnia a szabad t�rre a papot, az pontosan �gy tett, ahogy arra sz�m�tott, elhaszn�lta a leger�sebb t�mad�s�t. Bill egyik k�pess�g�vel mag�hoz r�ntotta, k�zvetlen�l, miut�n az elind�totta a robban�st, �gy pontosan ugyan annyit sebz�dtek mind a ketten. Bill �let�nek a 2/3- a maradt meg, m�g a papnak alig maradt valamennyi. Bill ledobott m�g egy f�stbomb�t, azonban az el�z� alkalomb�l kiindulva az ellenfele tudta, hogy h�tulr�l k�zel�ti meg, �gy Bill haszn�lta azt a k�pess�g�t, amellyel nagyon magasat ugrik, �gy beesett k�zvetlen�l a pap mell�, ahol k�nnyel le tudta szedni.

-Nyert�nk – mondta Bill, szinte m�r csak mintha term�szetes lenne.

-�gyes volt�l – suttogta Tom, majd belepuszilt a nyak�ba. Azt�n m�g egyszer, �s m�g egyszer, �s m�g egyszer…

-�rt – mondta Bill k�t k�jes s�haj k�zt, mire Tom felemelte a tekintet�t.

„To: [1]

Gratul�lok!

Send by: saiv_lio0312”

-Bill, gyorsan! N�zd meg kapt�l- e �zenetet! – utas�totta Tom, mire Bill kelletlen�l kisz�llt az �l�b�l �s megnyitotta a postal�d�j�t.

„To: [2]

Rem�lem j�tszhatunk m�g egy�tt egyszer.

Send by: saiv_lio0312”

-Semmi �rdekes – r�ntott v�llat Tom, majd visszagurult a sz�k�vel a g�p�hez.

Bill nem mondott semmit, csak a nevet �s az �zenetet n�zte. Az �zenet nem mondott t�l sokat, ugyanis t�l sok f�le k�ppen lehetett �rtelmezni. Viszont arra r�j�tt, hogy vagy azt akarta az illet�, hogy r�j�jjenek a kil�t�re vagy el�gg� el�vigy�zatlan volt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s