B�rcsak gyorsabban haladna a sor, gondolta Simone.

M�r k�t nap telt el a temet�s �ta, de az �let nem �llt meg. Kifejezetten h�l�s lett volna �rte, de nem �gy t�rt�nt. A nap felkel, majd lebukott �s felj�tt a hely�re a hold. Az emberek fel�bredtek, majd este �jra nyugov�ra t�rtek. �hesek voltak, szomjasak voltak, besz�lgettek, int�zt�k a dolgaikat. Minden ugyan olyan volt, mint mindig. Ha jobban belegondol az ember, a vil�gban soha semmi sem v�ltozik. De valami m�gis megv�ltozott. Mintha otthon m�r semmi sem lenne a r�gi. Senki sem mond semmit, �s n�ha mosolyognak. Ez a legideges�t�bb! Mind tudj�k egym�sr�l, hogy �ssze vannak t�rve, m�gis el�- el�csalnak egy m�mosolyt minden nap.

�s minden m�mosoly olyan, mintha sz�ven sz�rn�k az embert.

De a legrosszabb m�gis az, hogy nem besz�lnek r�la. Nem besz�lnek Gordonr�l, pedig nagyon is k�ne. Le kell �lni�k �s kimondaniuk, hogy v�ge, elment, ezen egyik�k sem tud v�ltoztatni – s�t, senki sem – �s ezt el kell fogadniuk, mert �gy mind sz�t fognak esni. Azt mondj�k, hogy a gy�sz elm�lik egy id� ut�n. Hazugs�g. Nem m�lik el, csak elhalv�nyodik vagy kis id�re feled�sbe mer�l, de mindig, ha esz�nk be jut a gy�szol�sunk t�rgya, visszat�r.

-Szeg�ny asszony…

Simone- t ez a mondat z�kkentette ki a gondolataib�l. A hang a h�ta m�g�l j�tt, de nem mert megfordulni, k�v�ncsi volt mir�l besz�lnek. K�zben a sor eggyel haladt el�re, �s m�r csak egy id�s �r �llt el�tte, aki a v�rosban lakott.

-�ll�t�lag egy vad�sz l�tte fejbe.

-Fejbe? �n �gy hallottam v�llba – sz�lalt meg egy m�sik n�i hang. – Neked mit mondott a b�ty�d?

-Az oldal�t l�tt�k meg �s mire a f�n�ke ki�rt, elv�rzett – v�laszolta. Simone felismerte a hangot. Lilly Parker, John Parker h�ga, aki a helyi orvos seg�dje.

-Szeg�ny asszony… - ism�telte az els� hang. Val�sz�n�leg Mrs. Dally.

-Egyed�l kell nevelnie azt a k�t fi�t �s a farmot ell�tni…

-Az a k�t k�ly�k… - morogta Mrs. Dally. – F�leg az id�sebb!

-Nem lehet olyan rossz…

-Sokszor vigy�ztam r�juk, mikor kicsik voltak. M�r akkor borzaszt�ak voltak – folytatta.

-Hogy �rted?

-A kisebbiket m�g �gy ahogy, el lehetett viselni. Na, de Tom…

Ahogy a p�nzt�rhoz l�pett, �szt�n�sen elkezdte el�hal�szni a p�nzt�rc�j�t �s pr�b�lt az �rm�k cs�r�mp�l�s�re figyelni, nem pedig a fia gyal�z�s�ra.

-12, 50 – s�hajtotta a p�nzt�ros. L�tszott az arc�n, hogy keveset aludt �s hossz� nap v�r r�.

-R�mes – �rtett egyet Lilly. �gy t�nik siker�lt kimaradnia a dologb�l.

Gyors mozdulatokkal beledob�lta egy nejlonszatyorba a kifizetett �rut, majd megfordult �s kil�pett a sorb�l.

J�l sejtette. Lilly Parker �llt m�g�tte, akit Mrs. Dally k�vetett.

-K�sz�n�m, hogy agg�dtok �rtem – mondta hideg hangon Simone, mire a k�t n� hirtelen odafordult. – De nincs sz�ks�gem a sajn�latotokra.

-Mi csak egy�tt �rz�nk veled – mondta Lilly.

-Azt sem kell.

Nem v�rta meg Mrs. Dally s�rt�d�tt kirohan�s�t vagy, hogy Lilly elkezdjen dr�m�zni, egyszer�en kis�t�lt az �zletb�l �s egym�s ut�n gyorsan kapkodva a l�bait ny�l egyenesen a parkol� fel� ment, mik�zben a k�nnyeivel k�szk�d�tt.

Most nem lehet gyenge, mondogatta mag�ban. Most nem!

-Feladom! – morogta mag�ban Tom, mik�zben fel�lt az �gy�ban. Megd�rzs�lte a szemeit, majd elindult a f�rd�szob�ba, amit eddig Billel k�z�sen haszn�ltak.

A temet�s �ta nem tudott norm�lisan aludni. Csak forgol�dott egy j� darabig, majd elaludt, de az sem tartott sok�ig, ugyanis p�r �ra m�lva fel�bredt, onnant�l kezdve pedig nem tudott visszaaludni.

F�rd�s ut�n gyorsan a derek�ra tekert egy t�r�lk�z�t, majd a mosd�kagyl�nak d�lve a t�k�rk�p�re meredt.

M�r nem ugyan azt az arcot l�tta, mint eddig. Mintha kicsit f�radtabb lenne.

Gyorsan elford�totta a tekintet�s �s ink�bb visszament a szob�j�ba ruh�t keresni. Nem v�logatott sokat, mint mindig. Egy kiny�tt, feh�r p�l�, farmer �s csizma. A nap nem kelt fel teljesen, ez�rt val�sz�n�nek tartotta, hogy Bill m�g alszik. Halkan becsukta maga m�g�tt az ajt�, majd a konyh�ba s�t�lt.

Bill �s az � szob�ja a f�ldszinten volt, a nappalival �s a konyh�val egy�tt, valamint egy kisebb f�rd�szob�val. Odafent volt k�t vend�gszoba, valamint Gordon�k szob�ja egy nagyobb f�rd�vel. Azonban Gordon hal�la ut�n Bill �sszepakolta a holmij�t �s felk�lt�z�tt az egyik vend�gszob�ba. Csak akkor j�tt ki, ha nem volt a konyh�ban senki, �gy ki tudta csemp�szni a koszos t�ny�rokat, illetve bevinni �jabbakat. A f�rd�t akkor haszn�lta, amikor m�s nem �s mindig bez�rta maga m�g�tt az ajt�kat.

Tom meg�llt a konyha ajtaj�ban. A t�ny�rok, amiket tegnap halmoztak fel a mosogat�ba, elt�ntek. Ezek szerint Simone m�r felkelt �s elment boltba.

Tom mindig is csod�lta az anyj�t. Legf�k�pp a lelki erej��rt �s a kitart�s��rt, �s most legink�bb az el�bbi miatt. A temet�sen nem s�rt, csak hidegen �s mereven b�mult maga el�. Mintha ott sem lett volna, csak zsin�rok mozgatt�k. Kicsit meg is ijesztette Tomot, azonban ezt nem tette sz�v�. Csak�gy, mint semmi m�st a napokban. N�ha elhangzott k�zt�k n�h�ny k�t- h�rom mondatos sablonbesz�lget�s az id�r�l, a koszr�l, az �telr�l vagy �pp a farmon elv�gzett �s elv�gzend� dolgokr�l, amiket egy- egy m�mosoly tett befejezett�, de ennyi.

T�l nagy a csend, gondolta Tom. Mindh�rman gy�szoltak �s ez term�szetes volt, valamint azt is tudta, hogy majd felold�dik ez a fesz�lt hangulat, de neki most volt sz�ks�ge valakire, akivel besz�lhet. Aki meg�lelgeti �s v�gighallgatja, azt�n kedvesen mosolyogva elmondja neki, hogy minden rendbe fog j�nni �s � v�gig mellette fog �llni.

Kit akar �tverni? Saj�t mag�t?

Hi�ba pr�b�lta tagadni mag�nak tudta, hogy Billre gondol. Sz�ks�ge volt a k�zels�g�re, a jelenl�t�re. Sz�ks�ge volt R�. Mindig kieg�sz�tett�k egym�st.

De most m�gis olyan, mintha haragudna r�. Mintha azt sem b�rn� elviselni, hogy egy l�gt�rben legyenek, ez�rt ink�bb k�l�n szob�ba k�lt�zik. Mintha �t okolta volna Gordon hal�l��rt.

Tom hirtelen ell�kte mag�t az ajt�f�lf�t�l, aminek eddig t�maszkodott, majd felszaladt a l�pcs�n.

-Bill! – ki�ltott be a vend�gszob�ba, mik�zben hangosan d�r�mb�lt az ajt�n.

Ha ezt nem hallotta meg, akkor semmit.

-Bill! L�gy sz�ves, gyere ki kicsit!

Semmi.

-Besz�ln�nk kell!

Semmi.

-N�zd! Ha engem hib�ztatsz Gordon miatt, akkor sajn�lom, ok�? Nem �n tehetek r�la, de bocs�natot k�rek.

Semmi.

-Igaz�b�l senki sem tehet r�la. Se te, se �n, se anyu… Igaz�b�l de! Az a kibaszott vad�sz! – morogta, majd h�ttal az ajt�nak d�lt. V�rt egy kicsit, de semmi v�lasz nem j�tt.

-K�rlek! Ha nem j�ssz ki, akkor �n hadd menjek be!

Semmi.

-Bemegyek!

Semmi.

-Ok�, �n sz�ltam – mondta, majd megr�ntotta a kilincset, de az ajt� z�rva volt. – Bazd meg!

Semmi.

-Bill, k�rlek! Sz�ks�gem van r�d!

Miut�n erre sem j�tt v�lasz, Tom ink�bb hagyta az eg�szet �s kiment megn�zni az �llatokat.

A kavics halkan csobbant a v�zben, hull�mz� k�r�ket hagyva maga ut�n. De most legal�bb kett�t ugrott.

Sosem fog menni, m�rgel�d�tt mag�ban.

Andreas is felvett egy lapos kavicsot, meglend�tette a karj�t, majd elhaj�totta azt, mire �tsz�r megpattant a v�z felsz�nen, majd elmer�lt.

Bill nagyot s�hajtott �s n�zte, ahogy a zavaros v�z sz�p lassan kisimul.

A val�s dolgok mi�rt nem �lnak helyre ilyen gyorsan, k�rdezte, de nem kapott v�laszt, �gy Andreasnak is feltette a k�rd�st.

-Hah – mosolyodott el. – J� is lenne…

-�h�m…

-Figyelj! Tudom, hogy rosszul �rzed magad, de nem a te hib�d volt!

-Ha gyorsabban vezettem volna…

-Ha gyorsabban vezett�l volna nem csak Gordon hal meg, hanem te meg a doki is, mert nekihajtasz egy birk�nak – Andreas pr�b�lta jobb kedvre der�teni, de v�laszul csak egy s�rt�d�tt pillant�st kapott. – J�, sajn�lom!

-Semmi baj – s�hajtotta Bill, majd egy �jabb kavicsot dobott a v�zbe. Ez nem pattant meg, csak egyb�l els�llyedt.

-Nem lenne jobb, ha besz�ln�l Tommal? Elv�gre ikrek vagytok.

-D�h�s r�m.

-Csak mert aznap este ler�ngatott a nevel�ap�d holtest�r�l m�g nem d�h�s r�d.

-Nem mentem el a temet�sre – vallotta be.

-Oh… - pislogott nagyokat a sz�ke. – Minden esetre akkor is a b�ty�d. Ez vele kell megbesz�lned.

-Nem.

-Rosszul fogalmaztam. Ez meg KELL vele besz�lned!

Nem, ism�telte mag�ban Bill, majd a t�rdeire hajtotta a fej�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s