-Aha… �rtem – b�logatott Tom, miut�n Bill elmes�lte, hogy Blair Drawson bele van z�gva. Ezut�n mindketten csendben visszafordultak az eb�dj�kh�z �s em�sztgett�k a dolgot.

-Nem �rtem – v�gott k�zbe Georg, mire mindketten felkapt�k a fej�ket. – Akkor most „a d�g�s Blair” nem Blair Drawson?

-Nem – r�zta meg a fej�t Tom.

-De akkor ki az?

-Csak egy r�gi ismer�s�m… - intette le Tom, �s �gy t�nt Georg be is �rte ennyivel.

-�s akkor most mi lesz ezzel a Blair- rel? – folytatta a faggat�z�st Gustav.

-Nem tudom – r�ntott v�llat Tom. – Valszeg’ semmi…

-Mi�rt? – vonta fel a szem�ld�k�t a k�t G. A raszta m�r �pp akart v�laszolni, de a tork�n akadt a sz�. Elv�gre azt nem mondhatta, hogy „mert Billt szeretem, az�rt…”. Ink�bb ism�t v�llat r�ntott �s visszafordult a t�ny�rj�hoz.

-Nem az esetem…

-Akkor mi az „eseted”? – k�rdezte Georg. A raszta nagyot s�hajtott idegess�g�ben, majd mosolyogva felkapta a fej�t.

-Jelenleg ez a t�ny�r, �s ami rajta van. Sz�val h�l�s lenn�k, ha kettesben hagyn�tok minket – mondta, kicsit t�lj�tszva a dolgot. Minden esetre a m�sik h�rom fi� felnevetett �s Tomot kihagyva a t�rsalg�sb�l, ettek tov�bb. Elk�nyvelt�k, hogy most nem akar besz�lgetni, ok�! De helyette Billhez fordultak…

-Mizu? – n�zett r� Georg, mire a fi� ijedten felkapta a fej�t.

-Semmi…

-Mi�rt volt�l k�rh�zban? – k�rdezte Gustav.

-Megcs�sztam �s bevertem a fejem – mondta k�nnyed�n.

-Ennyi? – hitetlenkedett a sz�ke.

-Ennyi – r�ntott v�llat Bill, majd visszafordult a t�ny�rj�hoz � is �s kedvetlen�l turk�lni kezdett benne a vill�j�val. A k�t G �rtetlen�l egym�sra n�ztek.

-Mi a baja mindkett�t�knek? Ki vele!

-Semmi – morogt�k egyszerre, majd ism�t cs�nd lett. P�r perc m�lva Tom elvitte a t�lc�j�t, majd k�s�bb Georg �s Gustav is. De Bill… � ott maradt �s tov�bb turk�lt az �telben. M�skor gondolkod�s n�lk�l befalta volna az eg�szet, de most nem volt kedve enni. � sem tudta mi�rt, de semmihez sem volt kedve. Csak haza akart menni �s k�sz!

De miut�n az egyik konyh�sn� sz� szerint kidobta az �tkezd�b�l, k�nytelen volt elindulni megkeresni Tomot.

Kiment az udvarra, de nem volt ott. V�gigj�rta az eg�sz iskol�t, de sehol sem tal�lta. Miut�n m�r vagy f�l �r�ja ott keringett az �p�letben – �s k�rny�k�n –, �gy d�nt�tt, ink�bb hazamegy. Amint viszont kil�pett az udvarra, f�ldbe gy�kerezett l�ba. Tom a padon �lt, a mobilj�t nyomkodta �s… �s ott �lt mellette Blair, aki �rdekl�dve n�zte, mit csin�l a fi�.

Bill pillanatokig nem t�rt mag�hoz, majd egyszer csak megcs�rrent a zseb�ben a telefonja – nem, m�g mindig nem tal�lta meg a n�m�t� gombot –, mire Tom felkapta a fej�t �s mosolyogva integetni kezdett Billnek. A fekete haj� egy darabig csak �llt ott, majd lass�, bizonytalan l�ptekkel megindult a raszta fel�. Amint oda�rt meg�llt el�tt�k. Nem akart a l�ny mell� �lni, m�rpedig csak ott volt hely…

-Megy�nk? – morogta kedvetlen�l.

-Persze – mondta Tom, majd �pp a t�sk�j��rt ny�lt, amikor �szrevette Blair- t.

-Te hogy ker�lsz ide? – k�rdezte a l�nyt ijedten.

-Eg�sz eddig itt �ltem – mondta a l�ny d�bbenten.

-�szre sem vetted? – vigyorgott Bill sz�rakozottan, mire a raszta megr�zta a fej�t. Felpattant �s elviharzott a kapu fel�.

-Majd holnap besz�l�nk – intett Bill Blair- nek, aki m�g mindig megszeppenten �lt a padon.

Egy darabig sz�tlanul mentek egym�s mellett, majd Tom Billhez fordult.

-Mi�ta �lt ott?

-Mikor ki�rtem m�r ott lehetett egy ideje – nevetett Bill. V�rj! Bele volt m�szva az arcodba, azt n�zte, hogy mit csin�lsz �s te csak azt se vetted �szre, hogy ott van?

-… nem! – r�ntott v�llat a raszta. – Mi�rt, kellett volna?

-Bele volt m�szva az aur�dba, basszus! – ki�ltotta Bill, majd ism�t csak nevetett. A raszta elint�zte a dolgot egy v�llr�nt�ssal �s csak s�t�lt tov�bb. – Na, de hagyjuk! Hova is megy�nk?

-Ma csak k�t helyet n�z�nk meg – mondta Tom.

-�hm… �s mi az a k�t hely? – faggat�zott tov�bb Bill.

-Majd megl�tod – mosolyodott el Tom.

Ez ut�n m�r nem sz�ltak egym�shoz, csak mentek tov�bb. V�g�l meg�lltak a buszmeg�ll�ban, mire a fiatalabb k�rd�n n�zett a raszt�ra.

-Vicces lesz, nyugi! – veregette v�llba a Billt, mire az m�g bizonytalanabb lett. Amikor kiny�lt a busz ajtaja mindketten felsz�lltak. A sof�rt lesz�m�tva a j�rm� kongott az �ress�gt�l.

-Szervusz, Tom – k�sz�nt r� a sof�r a raszt�ra. Egy k�z�pkor� f�rfi volt, s�t�tbarna hajjal.

-Szia – k�sz�nt vissza Tom, majd a fekete haj�hoz fordult. – Bill, � itt a nagyb�ty�m, Jost. � pedig itt Bill.

-J� napot! – k�sz�nt mosolyogva Tom nagyb�tyj�nak Bill, majd kezet r�ztak.

-�r�l�k, hogy v�gre szem�lyesen is l�thatlak, Bill – mondta sz�les vigyorral az arc�n. – Tom nagy szerelme…

Erre Tom a v�ll�ba bokszolt, mire Jost felnevetett. Bill csak �rtetlen�l, megszeppenten pislogott.

-Minden esetre szeretn�k k�rni egy sz�vess�get – �llt k�zelebb a nagyb�tyj�hoz a raszta.

-Mi lenne az? – k�rdezte a f�rfi, mire Tom r�ngatni kezdte a szem�ld�k�t. Ez rosszat sejtet, gondolta Bill. – Oh… �rtem – vigyorodott el ravaszul, majd visszafordult a korm�nyhoz. A raszta csukl�n ragadta a fekete haj�t �s a legh�ts� �l�sekhez r�ntgatta, ahol egy kisebb szekr�ny is �llt. Tom ledobta a t�sk�j�t �s kivett bel�le k�t t�lt�tt v�zi pisztolyt.

-Mit akarsz azokkal? – r�ncolta a szem�ld�k�t a fiatalabb, mire a raszta a kez�be nyomta az egyiket.

-Csak, ha l�tsz nagy r�zsasz�n pac�t, l�j! – mondta kaj�nul vigyorogva Tom, majd leh�zta az ablakot. A busz elindult. J� darabig nem t�rt�nt semmi, azonban Jost a le�nyiskola mellett lelass�tott.

-Vedd fel a t�sk�d �s k�sz�lj! – mondta Tom, �s Bill �gy is tett. Jobbnak l�tta, ha k�veti az utas�t�sokat. Amikor a busz meg�ll �s kiny�lt a h�ts� ajt�, a k�t fi� kiugrott az utc�ra. Bill tekintete egy nagy l�nycsapaton ragadt meg. Mind �gy n�ztek ki, mint egy rak�s elrontott barbi baba. Elcseszett, sz�nes smink, minimum egy r�zsasz�n ruhanem�, szoknya mindegyiken. Egy norm�lisnak kin�z� l�nyt �lltak k�rbe, akit bet�tekkel �s tamponokkal dob�ltak �s nevettek rajta. A l�ny csak a karjait v�dekez�en maga el� tartva v�dekezett.

-L�j! – ki�ltotta Tom, majd elkezdett vizet locsolni a barbi bab�kra, akik sikongatva fogadt�k azt. P�r pillanat m�lva Bill is r�h�gve csatlakozott. A l�nyok ott �lltak egy darabig. Sikongattak �s jajgattak, mire az egyiknek esz�be jutott, hogy el is lehetne futni…

A l�ny, akit dob�ltak, m�r az elej�n befutott a fi�k m�g� �s k�r�rvend�en mosolyogva figyelte az esem�nyeket. Amikor az �sszes barbi elfutott, Tom �s Bill a l�nyhoz fordultak.

-Megvagy? – k�rdezte Tom.

-Igen �s k�sz�n�m… megint – mondta mosolyogva. – �s neked is! – fordult Billhez. Mindkett�t egym�s ut�n �t�lelte, majd elszaladt.

-Na? – n�zett a fiatalabbra a raszta, mik�zben visszasz�lltak a buszra.

-Mi van?

-V�gs� meg�llap�t�s?

-H�t… - gondolkodott. – J� volt seg�teni annak a kisl�nynak, aki…

-A neve Emma – mondta Tom. – A szomsz�dunk. Egyszer mes�lte, hogy ezt csin�lj�k vele, �n pedig gondoltam meg k�ne sz�vatni ezeket a lib�kat…

-J�l gondoltad – mosolyodott el Bill.

-Ok� – d�lt h�tra az �l�sen Tom. – Akkor mehet�nk tov�bb, Jost!

-�rtettem – mondta, majd a busz ism�t elindult.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s