-Bill? – suttogta Tom.

-Igen?

-K�rhetn�k egy sz�vess�get?

-Mit?

-Vedd m�r ki a l�bad az oldalamb�l! – sziszegte a raszta, mire Billnek felpattantak a szemei �s �sszeg�mb�ly�d�tt az �gy sz�l�n, k�zel ahhoz, hogy leessen. Mivel a f�ld�n nem volt gusztusa aludni, ez�rt Tommal osztoztak egy f�r�helyen, takar�n �s p�rn�n. A k�t legf�bb probl�ma Bill l�b�val �s Tom raszt�ival volt. Mindig rossz helyen voltak…

Amikor Gordon – Tom apja – reggel benyitott, hogy fel�bressze a k�t fi�t, �rdeke l�tv�nyban volt r�sze. A fia a falhoz nyom�dva aludt �s a raszt�i nem �lltak szanasz�t, mint a p�lmalevelek. A fekete haj� pedig a takar�ba csavarodva hortyogott a f�ld�n a p�rn�t �lelgetve.

A f�rfi arc�n egy mosoly ter�lt el, majd indult is a f�nyk�pez��rt.

P�r perccel k�s�bb mindh�rman a konyh�ban �lt�k k�rbe az asztalt �s a reggelij�ket majszolt�k. Am�g Gordon pr�b�lt tal�lni a k�nos csend megt�r�s�re, addig a k�t fi� csendben �s morcosan r�g�dott az �telen.

Mivel szombat volt, nem kellett sok mindent csin�lniuk. Legink�bb semmit. Bill legink�bb csak azon agyalt, hogy mit fog csin�lni, miut�n Tr�mper�k hazak�ldik. Tom pedig azon gondolkodott, hogy mi�rt olyan �zetlen ma a m�zli. Igen, a k�l�nbs�g…

-�hm… Bill, ugye? – sz�lalt meg v�g�l Gordon.

-Nem, Blair – morogta �lmosan Tom, mire a fekete haj� homlokon p�ck�lte. – �u!

-Igen, Bill vagyok – mondta.

-Mes�lj magadr�l! M�rmint… mit szeretsz csin�lni? Mi a hobbid? – k�rdezte a f�rfi.

-�nekl�s – v�gta r� csukl�b�l a fi�. – Mindig is szerettem �nekelni.

-�n meg tudok git�rozni – tolta el maga el�l az �telt a raszta. Most valahogy nem volt �hes. – Csak a k�lt�z�skor elveszett a git�rom.

-Oh…

-H�t, ja…

-�s anyuk�dnak mi a foglalkoz�sa, Bill? – faggat�zott tov�bb Gordon, nem is sejtve, hogy a k�rd�s hallat�n a fi� sz�ve kihagyott egy �temet.

-H�t… �… - keresett valami hihet�t Bill. – Pinc�r.

-�s hol dolgozik? – folytatta. – Egyszer elmehetn�nk oda…

-Most �pp sehol – v�gott k�zbe a fi�.

-Hogyhogy? – kapcsol�dott be Tom is.

-Mert ap�ra eml�keztette a hely – s�hajtotta Bill.

-�s mi�ta nem dolgozik?

-M�r �vek �ta – szaladt ki a sz�j�n, de egyb�l meg is b�nta.

-�vek �ta? – kerekedtek el Gordon szemei. – �s hogyan tudtok meg�lni?

-H�t… - dadogta Bill, de nem jutott semmi az esz�be. – Err�l nem szeretn�k besz�lni, ha nem gond…

-Nem, persze hogy nem… - emelte fel a kezeit a f�rfi, de Tomon l�tszott, hogy �t igenis �rdekli dolog. – �s hogy telt a tavalyi �ved az iskol�ban? Azt hallottam volt�l pszichi�tri�n is…

A fi� �pp egy falatot vett be a sz�j�ba, amit majdnem ki is k�p�tt… Mi�rt kellett mindig r�tapintania az ilyen kaliber� sebekre?

Tom ism�t fesz�lten figyelte a fiatalabbat, v�rva a v�laszt.

-�n… igen, voltam – s�hajtotta Bill. – 2 h�tig voltam z�rt oszt�lyon.

-Mi�rt? Mi t�rt�nt? – pislogott nagyokat Tom, mire egy m�rges tekintetet kapott v�laszul.

-Ha j�l tudom �ngyilkoss�gi k�s�rlet volt – v�laszolta Gordon, ezzel megmentve Billt. – Igaz?

-�n… nem szeretn�k err�l besz�lni!

-Mi az, amir�l szeretsz? – morogta Tom, majd felpattant �s beviharzott a szob�j�ba.

-�hm… azt hiszem jobb, ha most hazamegyek – hajtotta le a fej�t Bill.

-Persze, nyugodtan – �llt fel Gordon, majd kik�s�rte Billt.

D�lut�n Simone �pp az el�szobai kanap�n fekve n�zte a t�v�t, amikor egy fekete ruh�s �rny�k suhant el el�tte. Felpillantott �s l�tta, amint a fia ledobja mag�t a fotelbe �s koszos cs�zm�j�t felteszi az asztalra.

-Milyen volt az est�d? – k�rdezte az anyja, ami kicsit meglepte Billt, ugyanis az sem szokta �rdekelni, hogy hogy van.

-Ja, h�t… �hm… j�l, k�sz!

-Akkor j�! – mondta a n�, majd fel�llt, kih�zta mag�t �s bez�rk�zott a f�rd�be. De el�tte m�g a v�lla f�l�tt odavetette Billnek, hogy: - Nemsok�ra 2 �ra!

A fi� nagyot nyelt, majd a t�vir�ny�t��rt ny�lt �s kinyomva a t�v�t elviharzott a szob�j�ba. Ott megigaz�totta a szinte teljesen elt�nt sminkj�t, majd - mivel nem volt kedve f�r�dni – egy dezodoroz�ssal letudva a tiszt�lkod�st, �t�lt�z�tt. Led�lt az �gy�ra �s �lvezte, hogy csend van. Nincsenek ny�g�sek �s ki�lt�sok.

S�hajtott egyet, amint az �r�ra n�zett.

13:27

El kell indulnia. Elv�gre v�rnak r� a pszichi�tri�n.

A port�s r�gi ismer�sk�nt k�sz�nt�tte a fi�t, aki csak morgott egy „j� napot”- ot �s a falnak d�lve v�rta, hogy j�jj�n egy orvos, aki majd bek�s�ri. Nem �rtette, mi�rt nem mehet be egyed�l, de nem is �rdekelte.

P�r perc m�lva meg is �rkezett a doktorn�.

-Gyere! – vetette oda neki gondolkod�s n�lk�l, majd sarkon fordult �s elindult vissza, az �p�letbe. A fi� k�vette, hab�r nem t�l nagy lelkesed�ssel.

Az �p�let kapuj�n bel�pve a doktorn� rutinosan a bal oldali folyos� harmadik term�be vezette Billt. Odabent egy asztal volt �s k�t sz�k. Az egyik sz�k speci�lis volt, le lehetett k�t�zni annak az embernek v�gtagjait, aki bele�lt.

Bill ebben a sz�kben foglalt helyet �s a l�baira m�r r� is csatolta a sz�jakat, m�g a csukl�ira m�r a doktorn� er�s�tette r� a b�r p�ntokat.

-Egy pillanat – mondta a n�, majd elviharzott a szomsz�d szob�ba �s a kez�ben egy injekci�s t�vel t�rt vissza. A t� annyira v�kony volt, hogy szabad szemmel csak k�zelr�l lehetett l�tni.

A fi� automatikusan oldalra billentette a fej�t, hogy a nyak�ba tudj�k fecskendezni a szert, amit�l majd k�ba lesz. Miut�n ez is megt�rt�nt, a n� kidobta a fecskend�t az ajt� melletti kuk�ba, majd maga ut�n bez�rva, kiment az ajt�n.

K�r�lbel�l 10 perc m�lva t�rt vissza, amikor Bill m�r a fej�t is csak er�fesz�t�sek �r�n tudta elford�tani. Helyet foglalt vele szemben �s a lapjait az asztalra t�ve megigaz�totta a haj�t.

-Nos, Bill – mutatta fel a mutat�ujj�t �s a h�velykujj�t a doktor.

-Khett�t… - s�hajtotta a fi�. – Asszem’…

-Rendben – h�zta ki mag�t. – Akkor besz�lgess�nk! Hogy telt a heted? Hogyan kezd�d�tt az iskola?

Simone legnagyobb megd�bben�s�re, megsz�lalt a cseng�. Gyors l�ptekkel szelve �t a folyos�t, ajt�t nyitott. Egy Billel egy kor�, raszta fi� �llt vele szemben.

-J� napot! – k�sz�nt�tte. – Tom vagyok. Bill itthon van?

-Nem, �hm… - mondta a n� m�g mindig a meglepetten amiatt, hogy valaki az � fi�t keresi. – Elment. Vagy f�l �r�ja �s csak 4 k�r�l �r haza.

-Hova ment? – k�rdezte Tom.

-A pszichi�ter�hez, a pszichi�tri�ra – v�laszolt Simone. – Margaret Scott, ha meg akarod keresni. De mi�rt k�rd…

-K�sz�n�m! Viszl�t! – kiab�lta a raszta, mik�zben futva elindult a kapu fel�. Besz�lnie kellett Billel. De min�l hamarabb…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s