Tom rohamtemp�ban futott v�gig az utc�kon. Nagyj�b�l tudta, hogy merre van a pszichi�tria, de csak tal�lgatni tudott az utcaneveket n�zve. F�leg, hogy csak nemr�g k�lt�ztek ide. Honnan a francb�l kellett volna tudnia, hogy mi merre van?

Minden esetre nem volt ideje ezen gondolkodni. Miut�n nagyj�b�l k�tszer t�vedt el, odament egy random f�rfihoz az utc�n, akit�l megk�rdezte, merre k�ne mennie.

-Fordulj meg! – mondta nyersen, majd ment tov�bb a dolg�ra. Tom megfordult, mire az utca t�loldal�n egy hatalmas �p�let n�zett vele szembe. Nagyj�b�l h�romemeletes lehetett. A f�ldszintet lesz�m�tva, az ablakokon r�cs volt. K�t torony emelkedett az �g fel� a tet�zet k�t sark�r�l. A raszta sok�ig csak pislogott a fenyeget� �p�letre, majd odas�t�lt a hatalmas vaskapuhoz. Kett�t kopogott a porta ablak�n, majd nemsok�ra kin�zett rajta egy �sz�l� �reg�r.

-J� napot? �hm… - mondta Tom elfeh�redett arccal. – Ismeri Bill Kaulitz- ot?

-Persze – mosolyodott el a n�v hallat�n a port�s. – Nemr�g ment be. �tadjak valakinek egy �zenetet?

-Nem kell! Megv�rom – s�hajtotta.

-H�t, fiacsk�n… - vakargatta meg a tark�j�t az �reg�r. – A bar�tod legal�bb m�g egy f�l �r�ig bent lesz. Biztos meg akarod v�rni?

-Igen! – jelentette ki hat�rozottan a fi�.

-Akkor addig gyere be ide! Ne �lldog�lj ott kint egyed�l… - mondta az �r, �s betess�kelte Tomot a sz�k portah�zba.

A port�snak igaza volt. Bill t�nyleg sok�ig nem j�tt. �s Tom sz�m�ra a legideges�t�bb az volt, hogy k�zben egy sz�t sem v�ltottak a port�ssal, aki f�l percenk�nt n�zegetett ki az ablakon azt vizslatva, mikor j�n a fi�. V�g�l h�romnegyed �ra eltelt�vel egy fekete haj� fi� csoszogott el az ablak el�tt. Tom morgott egy „viszl�t” f�les�get, majd felkapta a t�sk�j�t �s a bar�tja ut�n rohant. Amint utol�rte, megragadta a v�ll�t �s mag�val szembe �ll�totta.

-Bill! Bill! – sz�l�tgatta, de a fi� nem festett t�l j�l. – Te j� �g! Bill, mit csin�ltak veled odabent… Hazak�s�rlek, ok�?

-Ok� – mondta a fekete haj�. A hangja rekedtes volt �s karcos, mintha m�r napok �ta nem haszn�lta volna.

-Mi t�rt�nt odabent? – k�rdezte a raszta.

-Csak besz�lgett�nk… dolgokr�l… - lihegte Bill. M�r az egyszer� s�t�t�l is elf�radt.

-Gyere, �lj le ide! – mondta l�gyan Tom, majd le�ltette az utca sz�l�re. – Mir�l besz�lgettetek?

-Any�r�l… a sulir�l… r�lad…

-R�lam? – kerekedtek el a fi� szemei. – Mit besz�lgettetek r�lam?

-Csak azt, hogy fontos vagy nekem – suttogta Bill. – Soha senkit sem �reztem ennyire fontosnak �s nem is akartam. Azt akartam, hogy az emberek hagyjanak b�k�n. Erre j�tt�l te �s egy h�t alatt olyan… n�lk�l�zhetetlenn� v�lt�l, mint… nem is tudom! Igaz�b�l senki ir�nt nem �reztem �gy m�g soha.

Tom m�g pislogni sem mert. Nem tudta, mit reag�ljon erre, viszont ha nem mond semmit, azzal megb�nthatja Billt.

-�s… mit is �rzel pontosan? – k�rdezte v�g�l a raszta, mire Bill v�r�s szemekkel n�zett fel r�. A pupill�i kit�gultak, de nem a f�nyek miatt…

-Nem tudom – fakadt ki, majd a arc�n k�nnyek hada kezdett v�gigsz�guldani. Tom s�hajtott egyet, majd szorosan �t�lelte a fekete haj�t. J� darabig �gy �ltek az utca sz�l�n – szerencse, hogy nem ment arra �pp senki –, m�g egyszer csak Bill el nem tolta mag�t�l Tomot. M�lyen a szem�be n�zett, mire a raszt�nak majdnem meghasadt a sz�ve. Fiatalok voltak mindketten, de Bill tekintete olyan szomor�s�ggal volt tele, mintha a vil�g �sszes terh�t � cipeln� egyed�l. Akarva akaratlanul, de Tom v�gigsim�totta a h�velykujj�val az arc�t, hogy let�r�lj�n p�r k�nnycseppet. V�g�l az ujjai egym�s ut�n odatapadtak Bill arc�hoz, nem t�r�dve azzal, hogy ez mennyire furcsa.

-Seg�ts! – suttogta a fekete haj�, mire Tom sz�ve m�g jobban �sszeszorult. Annyira akart seg�teni rajta, de nem tudta hogyan.

-Gyere! Kapaszkodj! – mondta a raszta, majd a h�t�ra h�zta a fiatalabbat, aki minden erej�vel csimpaszkodott a cipel�j�be. �t k�zben nem sz�ltak egym�shoz semmit, csak csendesen haladtak �t az utc�kon, m�g el nem �rt�k Bill�k h�z�t. Mivel a fi� m�r majdnem aludt Tom h�t�n, �gy d�nt�tt beviszi a szob�j�ba. Amikor benyitott az ajt�n, majdnem leejtette a fi�t. Az egyik szob�b�l ny�g�sek, ki�lt�sok �s embertelen tartalm� k�vetel�z�sek zaja sz�r�d�tt ki. Amilyen gyorsan csak lehetett, a raszta v�gig osont a folyos�n �s berontott a „hagyj b�k�n!” t�bl�t tart� ajt�n. Finoman lefektette Bill az �gy�ra, levette a cip�it, a zokniit �s a pulcsij�t, majd f�lig betakarta.

Amikor v�gzett, nem ment el. Ott maradt �s az �gy sz�l�n �lve figyelte, ahogy a fiatalabb alszik. Nem tudta elk�pzelni azt a sz�rny�s�get, amivel ki lehet �rdemelni egy ilyen sorsot.

A keze –, ami eg�szen addig Bill v�ll�n pihent – egyszer csak lejjebb cs�szott. V�gigsim�totta a fi� karcs� derek�t, majd gyeng�den elkezdte simogatni a h�t�t. A fekete haj� szemei el�sz�r csak megrebbentek, majd lassan felny�ltak.

-Szia – suttogta Tom, majd az arca kiss� eltorzul, amikor egy embertelen ki�lt�s hallatsz�dott a szomsz�d szob�b�l.

-Mi�rt vagy m�g itt? – k�rdezte m�g mindig rekedt hangon Bill.

-Nem akartalak egyed�l hagyni – mosolyodott el a raszta, mire Bill csak nagyokat pislogott r�, v�rva a folytat�st. – Azt mondtad fontos vagyok. H�t, te is nagyon fontos vagy nekem, enn�l fogva nem mertelek itt hagyni… vel�k – intett a fej�vel az anyja �s az � szob�j�t elv�laszt� fal fel�.

-K�sz�n�m – suttogta a fekete haj�, mire Tom lehajol �s �t�lelte.

-Te kis szeretethi�nyos – mosolyodott el, majd nyomott egy puszit a homlok�ra. Ahogy elt�volodott t�le l�tta, hogy Bill hatalmas szemekkel nagyokat pislogva mered r�.

Tom csak v�llat r�ntott, mire a fiatalabb egy ny�g�ssel visszaejtette a fej�t a p�rn�ra. Nem kellett sok id� �s m�r el is aludt.

M�snap reggel - amikor felkelt – Tom m�r nem volt ott. Csal�dottan �lt fel az �gy�ban, majd ledobva mag�r�l a takar�t, morcos fejjel indult el a f�rd� fel�. Az anyja a kanap�n �lt, �l�ben a laptopj�val. R� sem n�zett a fi�ra, aki becsapva maga m�g�tt az ajt�t, nekil�tott a f�rd�shez. Ledob�lta mag�r�l a ruh�it, majd be�llt a zuhany al�. Ak�rmennyire is pr�b�lta, nem tudta kiz�rni azt a pillanatot a fej�b�l, ami az este t�rt�nt. Persze, nem volt t�l nagy sz�m, de akkor is! Olyan furcsa volt…

Amikor v�gzett, egy t�r�lk�z�t a derek�ra csavarva visszaballagott a szob�j�ba, ahol mag�ra kapva p�r elny�tt ruhadarabot, felnyitotta a saj�t laptopj�t, majd egyb�l be is l�pett a k�z�ss�gi oldalra. Tom nem volt bejelentkezve. Ezt megl�tva csak halkan s�hajtott egyet �s �pp ki akart l�pni, amikor felugrott egy chat- ablak.

Georg: hali :D

Bill: szia

Georg: mizujs?

Bill: hilla vagyok…

Bill: *hulla

Georg: gondolom… nade mes�lj! mi volt tegnap :D

Bill: hadd ne kelljen most err�l besz�lnem, k�rlek

Georg: ok�, ha nem akarsz, nem er�ltetem

Bill: k�sz :)

Georg: na?

Bill: mi van?

Georg: meg sem k�rdezed, hogy vele mi van???

Bill: mizu?

Georg: ilyenkor �gy szeretlek…

Bill: na, mondjad m�r!

Georg: kaptam egy �j dzsekit :D

Bill: azta…

*Georg k�pet k�ld�tt neked*

Bill: nem rossz…

Georg: ugye?

Bill: �hes vagyok, mentem kaj�lni, szia

Georg: szia :) j� �tv�gyat!

Ez ut�n Bill lecsapta a laptop tetej�t �s er�sen a falba verte a fej�t. Nem tudta mi�rt, de semmi kedve nem volt ehhez a besz�lget�shez. F�leg nem ahhoz, hogy v�gighallgassa, amint Georg �d�kat zeng arr�l, hogy milyen �ber- szuper- mega- isten- kir�ly- cs�sz�r-men� az �j dzsekije.

Hirtelen �tlett�l vez�relve felkapott egy fekete farmert, egy norm�lis p�l�t, egy bakancsot �s mag�ra kapta a pulcsij�t, majd kiviharzott a h�zb�l, k�sz�n�s n�lk�l. Csak �s kiz�r�lag Tommal akart besz�lni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s