A d�lut�n j�l telt. A Gustav- val t�lt�tt id� folyam�n Bill el tudott feledkezni kicsit az �t foglalkoztat� dolgokr�l. Kicsit ellazult. Nem t�rt�nt semmi extra, csak besz�lgettek nevettek, a neten baromkodtak, stb.… �s persze elmes�lte Gustav- nak, hogy mi t�rt�nt az eb�dsz�netben.

-Hogy mit csin�ltatok?- h�ledezett a sz�ke. Bill csak az �gnek meresztette szemeit.

-S�ket vagy?

-Nem, csak nem akarom elhinni – d�nt�tte oldalra a fej�t. – �s mit csin�ltatok odabent?

-Csak megn�zt�k egym�s dosszi�j�t meg besz�lgett�nk, azt�n bej�tt az igazgat� meg az of� – hadarta Bill, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga.

-�s elkaptak titeket?

-Nem – folytatta egykedv�en Bill. – Beb�jtunk egy asztal al�.

-Azta… - pislogott nagyokat Gustav. – �s mondtak valamit? M�rmint besz�lgettek valamir�l?

-Ja… Patrick- r�l, Tomr�l meg a tavalyi balesetr�l – sorolta Bill. Az utols� sz�n�l a keze kicsit megfesz�lt. Ism�t esz�be jutottak a dolgok.

-Milyen balesetr�l? – n�zett nagyot Gustav. – Arr�l, ami akkor volt, mikor beteg voltam?

Bill b�lintott. L�tszott rajta, hogy nyugtalan�tja a t�ma, �gy a sz�ke ink�bb felaj�nlotta, hogy n�zzenek filmet, aminek nagyj�b�l a fel�ig jutottak, mivel Billnek haza kellett mennie.

-J�hetsz, amikor csak szeretn�l. Viszl�t! – intett ki az aut� ablak�n Gustav anyuk�ja, majd elhajtott. A fi� csak n�zte, ahogy a kocsi egyre csak elt�volodik, majd befordul a sarkon �s elt�nik. Nagyot s�hajtott, majd bement a h�zba. Gyorsan beszaladt a szob�j�ba, figyelmen k�v�l hagyva az anyja szob�j�b�l kisz�r�d� hangokat �s az alkoholszagot. Odabent bedobta a t�sk�j�t a sarokba, �t�lt�z�tt, majd felt�pte a laptop tetej�t. Am�g megv�rta, hogy felj�jj�n, el�kapta az egyik fi�kj�b�l a fekete k�r�mlakkot �s elkezdte bep�tolni azt, amire tegnap nem volt idegzete. Mindek�zben f�lhallgat�val maximum hanger�n hallgatott zen�t, ezzel v�gleg kiz�rva a szomsz�d szob�b�l sz�rmaz� ny�g�seket. Bill ilyenkor legsz�vesebben h�nyt volna, de mivel ahhoz el kellett mennie az eml�tett szoba el�tt, ink�bb elnyomta a zajokat.

P�r perc m�lva mosolyogva jel�lt vissza egy „Tom Tr�mper” nev� gyereknek, aki a k�vetkez� pillanatban m�r �zenetet is �rt neki.

Tom: szia :D

Bill: szia J l�tom megtal�lt�l

Tom: nem volt neh�z… tudod, nem sok embert h�vnak Kaulitz- nak

Bill: van benne valami…

Tom: mit csin�lsz holnap suli ut�n?

Bill: semmit, mi�rt

Tom: akkor j� :D van sz�modra egy meglepet�sem

Bill: mi??

Tom: mondom meglepet�sem!

Bill: 愚蠢的

Tom: ez mi?

Bill: k�nai

Tom: azt tudom, de mit jelent?

Bill: azt, hogy h�lye vagy

Tom: :D

Bill elmosolyodott, amint �jra �s �jra elolvasta a besz�lget�st.

Nagyj�b�l f�l �r�n �t pr�b�lta kiszedni Tomb�l, hogy mit tervez m�snapra, de miut�n ez nem j�tt �ssze, ink�bb hagyta aludni. Neki m�g egy darabig fent kellett maradni, mivel m�g nem ment el a „vend�g”. Hab�r, amikor Bill lecsukta a laptopot, hogy felvehesse a pizsam�j�t meg�llap�totta, hogy mintha ma t�bben lenn�nek. �s a f�lelme beigazol�dott, amikor f�l �ra m�lva l�tta, amint h�rom f�rfi hagyja el a h�zat. Nagyot nyelt, majd halk, �vatos l�ptekkel �tosont az anyja szob�j�ba. Odabent megvolt a szok�sos rendetlens�g. Mindenhol pi�s�vegek, s�r�s dobozok, p�rn�k �s az anyja az �gy k�zep�n eszm�letlen�l, ruha n�lk�l. Bill gyorsan betakarta, majd �sszeszedte a szemetet �s kidobta a kinti kuk�ba. �pp be akart menni, hogy egy poh�r vizet k�sz�tsen az anyja �jjeliszekr�ny�re, amikor a kor�bban l�tott h�rom f�rfi egyike az �tj�t �llta.

-Mi az, t�kals�? – morgott Billre, aki el�tt lepergett �lete k�t lehets�ges folytat�sa is. Az egyik, hogy agyonverik �s abba hal bele, a m�sik, hogy csak sim�n kiny�rj�k. A k�vetkez� pillanatban a f�rfi megragadta a pizsam�j�n�l fogva �s felemelte szemmagass�gba.

-Any�d ma este j� munk�t v�gzett – mondta m�ly hangon �s kaj�n vigyorral az arc�n. A k�vetkez� pillanatban m�r emelte is a karj�t �s akkor�t �t�tt Bill arc�ba, hogy a fi� kizuhant a szor�t�sb�l �s a betonra esve �gy be�t�tte a fej�t, hogy el�jult.

K�s�bb a szob�j�ban �bredt. Az �gyon fek�dt �s a jobb szem�n borogat�s volt. Az anyja is ott volt. Az �gy sz�l�n �lve fogta a fia kez�t, mik�zben eleresztett egy megk�nnyebb�lt s�hajt.

-Bill, �desem! – suttogta. – Annyira sajn�lom!

-Anya… - mondta Bill, de a hangja ink�bb t�nt h�rg�snek, mint �rtelmes besz�dnek.

-Fel tudsz �lni? – k�rdezte agg�d� tekintettel. Bill lassan felnyomta mag�t �l� helyzetbe, majd az anyj�ra n�zett. – Akkor j�!

Ezt k�vet�en fel�llt �s kiment a szob�b�l.

-Ennyi volt? – suttogta Bill, majd valami meleg csepp folyt v�gig az arc�n. Azt�n egyre csak t�bb lett, majd a p�rn�ba nyomva a fej�t, s�rni kezdett. Vagy f�l �r�n kereszt�l nem csillapodott a k�nyszer. Nem tudta mi t�rt�nt az ut�n, hogy elvesztette az eszm�let�t, de nem is akarta tudni. Amikor tegnap elf�jta a gyerty�kat azt k�v�nta, hogy az anyja �jra foglalkozzon vele. Bevitte a szob�j�ba �s megv�rta am�g fel�bred. De ennyi volt. Nem lesz t�bb. Csoda, hogy egy�ltal�n tudom�sul veszi, hogy Bill vele �l egy tet� alatt.

-�n is szeretlek, anya – suttogta, majd �lomba mer�lt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s