A nap m�r r�g lement, amikor Bill nagyj�b�l v�gzett a pakol�ssal. M�r csak egy fal�da volt h�tra, amit direkt a v�g�re hagyott. �s hogy mi�rt fal�d�t hozott?

Amikor m�g kisgyerek volt – alig tudott �rni, olvasni – egyik nap a padl�son kutakodott, amikor megtal�lta ezt a l�d�t. Amikor felnyitotta, csak egy vastag k�ziratszer�s�g volt benne. Amikor el�sz�r felnyitotta, nem tudta, hogy mir�l sz�l. Csupa �rtelmetlen dolog volt benne, legal�bbis akkor ezt hitte. K�s�bb persze kider�lt, hogy egy szak�csk�nyv volt, amibe m�g Bill d�dnagymam�ja �rta le a receptjeit. Minden esetre, amikor Bill megtal�lta a l�d�t �s a k�ziratot, eld�nt�tte, hogy � is �r� lesz. Elkezdett but�bbn�l but�bb t�rt�neteket kital�lni �s le�rni f�zetekbe. �s most itt tart…

Ahogy felnyitotta a l�d�t, megcsapta ugyan az a szag, ami els�re is. Ebben a l�d�ban volt �t A4- es spir�lf�zet, amikbe Bill az �j t�rt�net�t akarta �rni. Valamint ezek mellett ott volt a k�zirat is. Persze egy kib�lelt dobozba volt rakva, mivel m�r el�g rossz �llapotban volt. M�r csak a puszta �rint�st�l is k�rosodhatott…

Bill megsim�totta a doboz tetej�t, mintha csak egy ereklye volna – neki az is volt –, majd felkapta az egyik f�zetet, fogott egy tollat, majd gyorsan felkapva egy pulcsit kirohant a t� melletti k�rpavilonba. M�r annak a gondolat�t�l is �r�m j�rta �t minden porcik�j�t, hogy ott �rhat. Az ilyen helyek mindig vonzott�k. Pavilonok, foly�partok, padl�sok, kil�t�k, parkok… Az ilyen helyeken tudta legink�bb bele�lni mag�t a t�rt�netbe.

Amint oda�rt, m�g ink�bb feler�s�d�tt ez az �rz�s. A hold f�nye ez�st�sen vil�g�totta meg a tavat, aminek zavartalan fel�let�n az is l�tszott, ha egy v�zip�k v�gigszaladt rajta. Bill odament a feh�rre festett faasztalhoz, majd lerakta a f�zetet �s a tollat. A hold f�nye nem adott el�g f�nyt az �r�shoz, �gy vissza kellett szaladnia a h�zba gyerty��rt. Nem szeretett mesters�ges f�nyn�l �rni.

Amikor megfordult, ijedt�ben felsikoltott. Majdnem bele�tk�z�tt Tomba, akit a s�t�ts�g miatt nem ismert fel. A mellkas�hoz kapott, ahogy pr�b�lt m�ly leveg�t venni. Nem l�tta pontosan, de val�sz�n�nek tartotta az �rny�kok alapj�n, hogy az el�tte �ll� mosolygott a reakci�j�n.

-Mit keresel idekint? – k�rdezte v�g�l. A hangj�b�l lehetett hallani, hogy mosolyog…

-Csak �rok – v�laszolta m�g mindig zih�lva Bill.

-Tudod mennyi az id�? 11 �ra.

-�s?

-Nem akarsz aludni?

-Nem szeretek aludni…

-Nem szeretsz aludni?!

-Nem, nem szeretek.

-Mi�rt?

-Nem tudom – r�ntott v�llat. – Csak �gy sim�n.

-Rem�lem �rni jobban tudsz, mint besz�lni – fintorgott Tom, majd h�tat ford�tott �s visszament a h�zba. Bill egy darabig csak pislog�s n�lk�l meredt ut�na, majd morgott valamit – amir�l m�g � sem tudta, hogy mi volt az – �s elindult � is. Egy darabig kotor�szott a fi�kokban �s a polcokon, mire tal�lt egy gyerty�t �s gyuf�t. A fej�ben feljegyezte mag�nak, hogy amikor majd Tom el�sz�r elmegy, elk�ldi gyerty�t venni.

Vissza�rve a pavilonhoz, lerakta a gyerty�t a hamutart�ba, majd meggy�jtotta. Az apr� l�ng meleg f�nye sz�pen bevil�g�totta a pavilont, mire Bill elmosolyodott. Elhelyezkedett a padon, majd felnyitotta az eddig �rintetlen f�zetet. Elkezdett �rni…

Tom s�hajtott. Sosem �rtette a m�v�szeket, de az �r�kat meg pl�ne nem. Az anyja n�ha festett, amikor m�g kisgyerek volt �s otthon �ltek Salzburg- ban. Mindig megk�rdezte, hogy mit fog festeni �s a v�lasz mindig ugyan az volt.

Nem tudom…

De ezzel csup�n az volt a baj, hogy amikor elk�sz�lt sem tudta. Mindig Tomnak kellett megmondania, hogy mit �br�zol am k�p, �s neki kellett c�met adni neki. Persze, ett�l az anyja mindig boldog lett �s mosolygott, de Tom akkor sem �rtette. �s teljesen biztos volt benne, hogy maguk a m�v�szek sem �rtik, mit csin�lnak.

De ahogy az ablakb�l b�multa, ahogy Bill keze szapor�n �rja tele egym�s ut�n a lapokat, valamif�le ellentmond�s kezdett k�rvonalaz�dni. Mintha � tudn�, mit csin�l. Mintha tudn�, hogy mit �r.

H�lyes�g, gondolta, majd fels�t�lt a szob�j�ba. Ott letette a forr� te�scs�sz�t az asztal�ra, majd �sszeszedte a cuccait �s elment f�rdeni.

Ek�zben Bill odakint egyre csak belemer�lt az �r�sba. Ahogy egyszerre p�r�gtek a fej�ben a jelenetek �s a pap�rra vetend� szavak, az agya t�bbi r�sze kikapcsolt. Mintha �tker�lt volna abba a vil�gba, ahol a t�rt�nete is j�tsz�dik. M�r csak a f�nysebess�ggel p�rg� keze, a toll �s az elhom�lyosult tekintete k�t�tte �ssze a val�s�ggal.

Azt�n egyszer csak j�tt egy nagyobb sz�lfuvallat, ami elf�jta a gyerty�t. Bill �sszerezzent, ahogy hirtelen visszazuhant a val�s�gba. �sszeszedte mag�t, majd felkapva a tollat �s a f�zetet, amibe rengeteget �rt, visszas�t�lt a szob�j�ba.

Visszarakta a felszerel�s�t a l�d�ba, amit becs�sztatott az �gy al�.

-Ez a l�da szent – mormogta mag�nak. – M�r csak az k�ne, hogy Tom kinyissa…

-Mi? – j�tt a hang Bill h�ta m�g�l. Tom �llt ott, derek�ra csavart t�r�lk�z�vel.

-Most szabadult�l a f�rd�b�l – pislogott Bill, ahogy v�gigv�ndoroltatta tekintet�t az f�rfi izmain. Neki mi�rt nincs ilyen?

-Ja – mondta. – De te sz�lt�l?

-�n nem – r�zta a fej�t Bill.

-Ja, ok� – tudta le ennyivel Tom, �s m�r be is viharzott a saj�t szob�j�ba. A fekete haj� egy darabig m�g ott t�rdelt a szekr�nye el�tt. Megpr�b�lta le�rni a fej�ben az im�nti l�tv�nyt, majd amikor �szbe kapott, felkapta a pizsam�nak haszn�lt boxer�t �s p�l�j�t. A f�rd�be bel�pve m�g meleg volt, �s �rezhet� volt Tom tusf�rd�j�nek az illata.

Ezt meg�rezve Bill felmordult. Nem az�rt, mert rossz illata volt, hanem mert… mert illata volt. Nem szeretett a saj�t tusf�d�j�n k�v�l m�s illatot. Ez�rt is otthon mindig � ment el�sz�r f�rdeni.

-Nem baj, majd ha elmegy, megsz�nik ez a probl�ma – suttogta mag�nak Bill, majd be�llt a zuhany al�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s