M�snap reggel Bill olyan gyorsan �lt fel az �gy�ban, hogy bele is sz�d�lt. Szemeivel a raszt�t kereste, de nem volt a szob�j�ban. Csal�dott s�hajjal zuhant vissza, majd ism�t fel�lt, amikor a gyomra korogni kezdett.

Kicsit megd�rzs�lte a szem�t, majd fel�llt �s �vatos l�ptekkel, az inf�zi�t tart� oszlopba kapaszkodva kibotork�lt a folyos�ra. Ott egy n�v�r egyb�l ki is sz�rta �s odarohant hozz�.

-Nem, nem, nem! – mondta, majd �vatosan elkezdte visszavezetni a szob�j�ba. – M�g nem kelhetsz fel!

-De �hes vagyok – panaszolta Bill, mik�zben vissza�lt az �gy�ba.

-Mindj�rt hozok be neked valamit. Rem�lem m�g maradt a reggelib�l… - mondta mosolyogva a n�, majd sarkon fordult �s kiviharzott a szob�b�l.

Bill ism�t egyed�l volt.

T�v� �s minden egy�b sz�rakoztat� eszk�z hi�ny�ban �jra el�vette Tom level�t �s olvasgatni kezdte. P�r perc m�lva az �pol� visszat�rt k�t vajas keny�rrel. Ez is t�bb volt, mint a semmit �s eb�dig j�l is lakott vele. Miut�n m�r majdnem, hogy k�v�lr�l f�jta a levelet, fel�llt �s az ablakhoz s�t�lt. Nem volt egy hihetetlen j� kil�t�sa, de �pp el�g volt ahhoz, hogy a n�zeget�se elk�sse a figyelm�t egy kicsit. Ahogy az kocsik haladtak el az �ton, ahogy az emberek s�t�lgattak a j�rd�n… Legink�bb ezeket figyelte.

Csak eb�delni ment ki a szob�j�b�l. Gyorsan belap�tol, amennyit csak tudott, majd nem t�r�dve az �t k�mlel� tekintetekkel, vissza is s�t�lt. Mivel jobb dolga nem volt, ism�t csak az ablakon t�li vil�got kezdte b�mulni. Egy id� ut�n ki is nyitotta azt, hogy be�ramoljon a friss leveg�, amibe m�lyen beleszippantott. V�gre valami, aminek nincs gy�gyszerszaga, gondolta. Ahogy a kora �szi szell� nyaldosta az arc�t, a gondolatai elkalandoztak valahova m�shova. El�sz�r haza, a szob�j�ba, ahol igaz�n otthon �rezn� mag�t. Azt�n esz�be jutott a suli, ahol ott van Georg �s Gustav. Na, meg persze Patrick, aki mostan�ban olyan furcsa. �s persze v�g�l esz�be jutott Tom, akin�l v�gleg leragadt. M�g mindig nem tudta igaz�n, hogy �gy szereti- e, vagy sem. Az, hogy a raszta szerette �t, az m�r kezdett kell�k�ppen egy�rtelm� lenni, de Bill nem tudta ilyen k�nnyed�n meghat�rozni a saj�t �rzelmeit.

A gondolataib�l akkor r�z�dott ki, amikor k�t kar k�rbefonta a derek�t, majd szorosan mag�hoz h�zva �t�lelte. Bill egy pillanatra megdermedt, de amikor az idegen engedett a szor�t�sb�l, a fi� megp�rd�lt.

-Szia – k�sz�nt�tte a vele szemben �ll� raszta.

-�hm… szia – k�sz�nt vissza a fiatalabb f�l�nken, mire a m�sik elmosolyodott.

-Olvastad a levelem, mi? – k�rdezte, mik�zben h�tr�bb l�pkedett.

-P�rszor – mondta. Ezt k�vet�en p�r pillanatig csend volt, amit v�g�l Tom t�rt meg.

-�s? Mi a v�lem�nyed?

-�szint�n? Nem tudom! – fakadt ki Bill. – Nem tudom, hogy �n is �gy �rzek- e ir�ntad, Tom. Az �ta a cs�k �ta ezen gondolkozom, de m�g mindig nem tudom igaz�n eld�nteni.

A raszta egy kicsit gondolkodott, majd odal�pett a fekete haj� el� �s megragadva mindk�t v�ll�t, m�lyen a szem�be n�zett.

-�s nem lehetne csak sim�n megpr�b�lni? – k�rdezte. – H�tha k�zben r�j�ssz, hogy mit is �rzel…

-Nem tudom, erre mit mondjak… - s�t�tte le a szemeit Bill.

-Pedig neked kell d�ntened – mondta a raszta, majd elengedte �s a fi� �gy�hoz s�t�lva fel�lt r�. A fekete haj� k�vette a p�ld�j�t �s mag�val r�ncig�lva az inf�zi�t, lehuppant a raszta mell�. Csendben �ltek perceken �t. Tom v�rta, hogy a fiatalabb mondjon valamit, Bill agya ek�zben pedig ezerrel p�rg�tt. V�g�l kiny�lt a szoba ajtaja �s Tom nagymam�ja l�pett be rajta.

-Szia, Blair – k�sz�nt�tte mosolyogva, majd az unok�j�hoz fordult. – Elmegyek, elint�ztek p�r dolgot a v�rosban. Legfeljebb egy �ra, addig itt hagyhatlak?

A raszta k�rd�en Bill fel� fordult, aki csak mosolyogva b�lintott.

-Majd vigy�zok r�! – vigyorgott Tom. – Szia, nagyi!

-Sziasztok, gyerekek! – k�sz�nt el a h�lgy, majd becsukva maga ut�n az ajt�t, elment.

-Van egy olyan �rz�sem, hogy neked is fog hozni valamit… - mondta Tom.

-Hogy �rted?

-�gy, ahogy mondtam. Csak azt rem�lem, hogy nem valami retard�l, r�zsasz�n, l�nyos baroms�got vesz…

-H�t azt �n is!

-Hab�r… - gondolkodott Tom. - J�l �llna neked a csipk�s melltart�…

-Pofa be! – mondta Bill, mire mindketten felr�h�gtek. – Akkor m�r neked is k�ne egy.

-N�zd! – nyomta ki a mellkas�t. – Ez itt a mellem!

Erre a fekete haj� m�g jobban felr�h�g�tt. A raszta megragadta a p�l�ja kiv�g�s�t, �s majdhogynem a has�ig leh�zta.

-Na, tess�k! Dekolt�zs! – mondta b�szk�n, mire Billnek k�nnyek sz�ktek a szem�be a nevet�st�l.

-De v�rj! – mondta Bill, alig �rthet�en a r�h�g�st�l. – Ha �n vagyok Blair, akkor te leszel…

-Jaj, ne!

-Mi�rt ne? – k�rdezte Bill, mire Tom felmutatta a k�z�ps� ujj�t.

A raszta megv�rta, am�g a fiatalabb kir�h�gi mag�t, majd komoly arccal fordult hozz�.

-Akkor, mi legyen? – k�rdezte.

-Mivel? – pislogott nagyokat Bill, azt�n leesett neki. – Oh…

-Igen… sz�val?

Egy darabig csendben maradtak, majd Bill felemelte a fej�t �s hat�rozott tekintettel Tom szem�be n�zett.

-Lehetne p�r k�rd�sem?

-�hm… persze! – mondta Tom.

-Elmondan�nk az embereknek? M�rmint a sz�l�knek, Georg- nak, Gustav- nak… �rted? B�rkinek.

-Nem tudom! – r�ntott v�llat Tom.

-�s ha nem j�n �ssze, att�l m�g bar�tok maradn�nk?

-Nem tudom!

-�s ha k�zben megv�ltozna az… identit�sunk? Akkor mi lenne?

-Nem tudom!

-Ugye tudod, hogy ezzel most nem nyugtatt�l meg? – vonta fel az egyik szem�ld�k�t Bill.

-Tudom – mondta Tom. – Figyel! Nem tudom, hogy mi lesz. �n azt tudom, hogy mi van, �s az van, hogy szeretlek.

Az elhangzottakt�l Billnek a tork�ban gomb�c lett, a sz�ve hevesebben kezdett verni �s hirtelen melege lett. �r�knak t�n� percekig �ltek egym�ssal szemben lehajtott fejjel, a gondolataikba mer�lve, majd Bill megsz�lalt.

-K�rdezhetek m�g k�t valamit?

-K�rdezz! – s�hajtott Tom.

-Ha azt mondom, hogy nem, akkor mi van?

-Akkor nincs semmi. Bar�tok maradunk. Ennyi – r�ntott v�llat Tom.

-�s, ha igent mondok?

-Azt �gyis tudod – mosolyodott el halv�nyan Tom.

-Nem, nem tudom! Titokban j�rni fogunk, vagy mi?

-Olyasmi…

Bill nagyot s�hajtott, majd k�zelebb h�z�dva Tomhoz �t�lelte. A raszta el�sz�r meglep�d�tt, majd mosolyogva vissza�lelt.

-Ezt vehetem igennek?

-�h�m – h�mm�gte Bill Tom v�ll�ba, mire a raszta eltolta mag�t�l. – Most mi van?

-Bill! Nem musz�j igent mondanod, ha nem akarsz!

-Ide figyelj! – sziszegte Bill. – Meggy�zt�l, hogy mondjak igent, sz�val ne most h�tr�lj meg, mert leh�zok neked egy kurva nagy pofont!

Tom egy darabig nagyokat pislogott, majd elvigyorodott. Egyik kez�t a fi� arc�hoz emelte, majd k�zelebb hajol �s megcs�kolta. Ez�ttal Bill is behunyta a szem�t �s odafigyelt a cs�kra. �s igen, �lvezte.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s