Andreas le�ll�totta a motorokat, �s ahogy feln�zett az emeleti ablakokra, valami furcsa �rz�s ker�tette hatalm�ba ism�t. Seg�teni akart a bar�tain, vagyis ink�bb azon a k�t emberen, akik r�gen a bar�tai voltak. Most m�r mintha csak k�t idegen lett volna, akik egy percre sem hajland�k fel�llni a sz�m�t�g�p mell�l. V�g�l p�r perc v�rakoz�s ut�n kisz�llt, kivette a k�t t�sk�t a h�ts� �l�sr�l, majd bement a h�zba. A bej�rati ajt� szok�s szerint nyitva volt, ami hatalmas felel�tlens�g, de ink�bb csak fel�rta a fej�ben a t�bbi szemreh�ny�s k�z�, �s ment tov�bb. A folyos�n lev� �r�t meg sem n�zte - �gyis k�sik -, �gy ink�bb el�hal�szta a mobilj�t �s meg�llap�totta, hogy m�g f�l �r�ja van �sszeszedni valamennyire a k�t idi�t�t.

A szob�jukban �ltek, �s most m�r valami teljesen m�ssal j�tszottak.

-Megj�ttem – s�hajtotta Andreas k�sz�n�s k�ppen, de egyik�k sem reag�lt. Lehet, hogy csak nem vett�k �szre a fejhallgat�k miatt, de az is lehet, hogy t�ls�gosan koncentr�ltak. Ak�rhogy is, Andreas csak ledobta a t�sk�kat �s be�llt kettej�k k�z�. T�nyleg elk�peszt� volt, ahogy v�gigtaroltak a p�ly�n. Senki sem tudta �ket leszedni, ellenben �k egym�s ut�n t�ntett�k el az ellenf�l j�t�kosait. V�g�l term�szetesen nyertek, �s amint ezt egym�ssal is k�z�lt�k – k�zben teljesen ignor�lva Andreas jelenl�t�t – Bill felemelte a tekintet�t a sz�k�re.

-Nyert�nk – ism�telte el neki is, majd visszafordult a k�perny�h�z, hogy elutas�tson n�h�ny kih�v�st �s bar�tnak jel�l�st.

-Mi a… Honnan van netetek? – Andreasnak csak akkor tudatosult az elm�lt negyed �ra.

-Tomi megragasztotta a k�belt, �n pedig seg�tettem – vigyorgott b�szk�n Bill.

-� v�gott celluxot – mondta Tom a v�lla felett.

-�s hajsz�l pontosan el�g lett, �gyhogy �gyes voltam – tapsikolt, majd megp�rd�lt a sz�k�ben, hogy Andreasszal szembe legyen, aki viszont ism�t el�g idegesnek t�nt. – Valami baj van?

-…hat, h�t, nyolc…

-Mi�rt sz�molsz?

-…kilenc, t�z, tizenegy…

-Andreas, mi�rt sz�molsz?

-…tizenh�rom, tizenn�gy…

-Andiiiiiiiiiiiiii…

-…tizenh�t, tizennyolc, h�sz…

-Kihagytad a tizenkilencet – jelentette ki Bill b�szk�n, ami�rt �szrevette. Andreas k�ts�gbeesett tekintettel n�zett r�, �s nem j�tt ki hang a tork�n. Pedig tudott volna mit mondani…

-Abbahagytad a sz�mol�st? Mi�rt sz�molt�l? Andreas! V�laszolj m�r, k�rlek!

-�n… lemegyek inni – mondta elkeseredett hangon.

-Hozz nek�nk is – ki�ltott ut�na Tom, mire Andreas becsapta az ajt�t.

-Most meg mi baja? – fordult Tom fel� Bill.

-Csak megint hisztizik.

-Oh… - s�hajtotta a kisebb, majd h�trad�lt a sz�k�ben.

-Ne legy�l emiatt szomor�, ma ilyen napja van �s k�sz… Ink�bb j�tszunk valamit!

-Ok� – Bill visszafordult a k�perny�h�z, ami �jabb �zeneteket jelzett, most viszont nem volt kedve s�rt�d�tt emberek leveleit olvasgatni. �gy is itt volt neki egy hisztis Andreas, aki nemsok�ra vissza is t�rt a szob�ba.

-Na, de Andreas! – mondta g�nyos mosollyal Tom. – Mondtam, hozz nek�nk is inni. Tudod, milyen f�raszt� egy ilyen meccs? Hogy lehetsz ennyire bunk�? Legal�bb Billnek hozt�l volna…

-Tom?

-Igen?

-Menj a pics�ba! – jelentette ki teljesen nyugodt hangon Andreas, azonban arra nem sz�m�tott, hogy a k�vetkez� pillanatban egy pofon csattan az arc�n. Hossz� m�sodpercekig farkasszemet n�zett Billel, majd a fekete haj� kif�jta az eddig benntartott leveg�t �s elmosolyodott, de v�g�l nem mondott semmit, csak le�lt a hely�re.

Azonban Tom tekintet�t�l kir�zta a hideg. Mintha kereszt�ll�tott volna rajta, �gy vizslatta m�lybarna szemeivel.

                F�l �ra m�lva az ajt�cseng� zaja t�rte meg a csendet.

-Mi volt ez? – kapta fel ijedten a fej�t Bill.

-Csak a cseng�. Megj�tt a villanyszerel� – mondta Andreas, majd fel�llt a f�ldr�l �s az ajt� fel� indult.

-Mi? Ideh�vt�l egy idegent? – k�rdezte Tom elkerekedett szemekkel.

-Megjav�tja a villanyt odafent – utalgatott a padl�sra.

-Nem akarom, hogy bej�jj�n, Tomi – ny�sz�tett Bill.

-K�ld el! – parancsolt a sz�k�re.

-Dehogy fogom! Gyorsan megcsin�lja, lehet, hogy csak ki�gett az �g�…

-Nem �rdekel a padl�s, k�ld el!

-Ha nem akartok tal�lkozni vele, maradjatok idebent – h�tr�lt ki az ajt�n a sz�ke, majd egy s�hajjal otthagyta �ket.

-Most mi legyen, Tomi? – fordult fel� Bill.

-Maradjunk itt– v�gta r�.

-De nem akarok! – toporz�kolt Bill. Tom p�r pillanatig gondolkodott, majd a csukl�j�n�l fogva felr�ntotta az �ccs�t a sz�k�b�l, amint viszont kil�ptek a folyos�ra, majdnem bele�tk�ztek Andreasba.

-�k itt a tulajok – mutatott r�juk Andreas, mire mindketten felkapt�k a fej�ket, �s az idegenre szegez�d�tt a tekintet�k a sz�ke m�g�tt.

-Sziasztok, fi�k – k�sz�nt r�juk kedvesen mosolyogva.

Mr. Schwarz mindkettej�kn�l magasabb volt, �s testesebb is, ami nem seg�tett a dolgokon. Bill hirtelen �sszekuporodott a f�ld�n, �tkarolva a t�rdeit, �s valamit motyogott mag�ban, m�g Tom meg sem b�rt mozdulni.

-Menjen el�re! A folyos� v�g�n van a felj�r� – mondta Andreas. – Mindj�rt megyek �n is.

-Rendben – mondta bizonytalanul a f�rfi, majd otthagyta a sz�k�t, aki els�sz�r Billhez hajolt le �s �vatosan megr�zogatta.

-H�, itt vagy m�g?

Bill nem v�laszolt, csak tov�bb motyogott valamit, amit Andreas nem �rtett rendesen. V�g�l elengedte �s Tomhoz fordult, aki m�g mindig les�padtan abba az egy pontba meredt, ahol Mr. Schwarz �llt.

-Tom! TOM!!! – sz�longatta. – Billnek sz�ks�ge van r�d!

-Bi… Mi? – fordult a sz�ke fel�, majd hirtelen �szbe kapott �s m�ris az �ccse mellett t�rdelt. Egy darabig nyugtat�an simogatta a h�t�t, majd valamit s�gott a f�l�be, mire Bill felemelte a fej�t. – Gyere, menj�nk vissza a szob�ba!

Bill csak b�lintott, majd Tomba kapaszkodva k�vette. Amint becsuk�dott m�g�tt�k az ajt�, Tom le�ltette Billt az �l�be �s �t�lelte.

-Nem sok�ra elmegy – suttogta nyugtat�lag.

-�gy megijedtem, Tomi – b�jt m�g szorosabban hozz�.

-�n is, de most m�r itt vagyok, nem kell f�lned.

-Azt akarom, hogy m�g k�zelebb legy�l – d�nny�gte legf�k�pp mag�nak, Tom viszont elmosolyodott rajta.

-J�tszani akarsz?

-�h�m…

-Majd ha elment az az alak, j�?

-Meg�g�red? – n�zett m�lyen a szem�be Bill.

-Meg�g�rem – mondta, majd a tark�j�n�l fogva lejjebb h�zta, hogy megcs�kolhassa. Ahogy �rezte Tom nyelv�t �tcs�szni az ajkai k�z�tt, m�ris �jra biztons�gban �rezte mag�t. Nem sz�m�tott, hogy meddig marad itt a szerel�, csak Tom soha t�bb� ne engedje el. �s teljesen biztos volt abban, hogy a m�sik is �gy �rez. Ahogy egyre szorosabban �lelte, ahogy r�n�zett mindig, ahogy megv�dte, ha Andreas goromb�skodott.

Vajon hogy szabadulhatna meg t�le?

Sosem mondt�k ki, de egy�rtelm� volt, hogy igen f�l�s. Ha valaki csak egy kicsit is megijeszti, vagy valami v�ratlan t�rt�nik, egyb�l Tom m�g� b�jik. M�r megszokta, hogy megv�di, viszont most � is seg�teni akart.

Miut�n elv�ltak, Tom nyak�ba f�rta az arc�t, mik�zben az a h�t�t simogatta. Behunyta a szem�t, kiz�rt mindent �s megpr�b�lt gondolkodni.

                -Tom, ezt musz�j… Mi a franc? – ki�ltott fel Andreas, amint bel�pett a szob�ba, ahol az ikrek m�g mindig nem mozdultak. – Mi�rt vagyok egy�ltal�n meglepve?

-Azt sem tudom mi�rt vagy itt – mondta Tom ny�g�sen, miut�n megzavart�k.

-Andreas – ny�g�tt fel Bill, miut�n hunyorgatva felemelte a tekintet�t. B�ntotta a szem�t a folyos�i villany f�nye. – Nem j�tszok veled!

-Mi? – n�zett meglepetten r� Andreas. �gy t�nt nem is �rti, mit akar Bill.

-A j�t�k, amit a kertben akart�l j�tszatni vel�nk. Nem j�tszunk – ism�telte r�szletesebben, mire a sz�ke szemei elkerekedtek.

-Meggondoltad magad? – k�rdezte halkan a m�sik.

-Meg – mosolyodott el.

-H�ly�skedsz? M�r nem gondolhatod meg magad! Belement�l! – er�sk�d�tt Andreas.

-K�l�nben? – k�rdezte Bill �rtatlan tekintettel, �s a sz�ke m�r �pp v�laszolt volna, de nem jutott az esz�be semmi �rtelmes. – K�l�nben is, minek k�ne kimenn�nk? J�l megvoltunk addig is, am�g nem j�tt�l…

-Nem mentetek ki m�r t�bb, mint egy �ve, vil�gv�ge van sz�motokra, ha idegen emberrel tal�lkoztok, �s �gy ragaszkodtok ahhoz a k�t sz�m�t�g�phez, mintha az �letetek m�lna rajta. Ez nem norm�lis – mondta egyre hangosabban �s inger�ltebben Andreas. – Legal�bb menjetek ki egy kicsit a leveg�re, k�ny�rg�m!

-Ut�na b�k�n hagysz minket?

-Nem! Vissza akarom kapni a r�gi Billt, aki nem b�rt �t m�sodpercig megmaradni a segg�n �s mindig menni akart valahova, �s a r�gi Tomot, akivel lehetett h�ly�lni �s le tudott nyomni szkanderben. Azt akarom, hogy norm�lis �letetek legyen, j�rjatok suliba �s ne a g�p el�tt �lj�tek le az �leteteket.

-�s nem gondolod, hogy ezt el�bb kellett volna kital�lnod? – sz�lalt meg Tom. – M�rmint, az elm�lt m�sf�l �vben valahogy �gy t�nt, senkinek sem hi�nyzunk…

-Mert…

Az ikrek t�relmesen v�rt�k a v�laszt, ami v�g�l nem j�tt. Andreas pr�b�lt kiny�gni valami �rtelmes v�laszt, de semmi olyan nem jutott esz�be, ami nem vetne fel m�g t�bb k�rd�st.

-Csom�szor elk�ldt�nk a francba, de te m�g mindig itt vagy, hogy kivigy�l minket a kertbe, de mi�rt? – folytatta Tom.

-Figyeljetek! A szerel� most v�gzett. Kik�s�rem, �s megyek �n is. Most m�r fel tudtok menni, van vil�g�t�s odafent �s majd holnap megbesz�lj�k, ok�? F�radt vagyok. Ti f�rasztottatok le!

Andreas ezut�n becsapta maga m�g�tt az ajt�t �s elment. Az ikrek egym�sra n�ztek �s v�g�l Tom sz�lalt meg.

-Nyert�nk!

                Egy kiel�g�lt s�hajt�ssal Tom v�g�l lem�szott Billr�l �s lefek�dt mell�, majd szorosan mag�hoz �lelte. A kisebb persze k�szs�gesen odab�jt Tomhoz, �gy �rezte belehal, ha nem teheti. P�r percig csak n�zt�k egym�st a f�lhom�lyban an�lk�l, hogy b�rmit mondtak volna a m�siknak.

Nem volt sz�ks�g�k szavakra ahhoz, hogy meg�rts�k egym�st.

V�g�l sz�p lassan mindkettej�ket elnyomta az �lom. Reggel Bill �bredt fel els�k�nt, aki j� darabig k�zd�tt, hogy kinyissa a szem�t. Viszont a l�tv�ny�rt egy�rtelm�en meg�rte. Tom arca igen k�zel volt az �v�hez, a sz�ja r�snyire nyitva volt – mintha ny�ladzott is volna, de Bill ebben nem volt biztos – �s egyszer�en nem tudott ellen�llni annak, hogy megcs�kolja, mire persze a m�sik fel�bredt.

-J� reggelt – motyogta, majd vissza is aludt. Bill csak megszeppenten pislogott r� �s nem �rtette, hogy tud visszaaludni.

-Tomi! Tomiiii! Tomtom torororoooom! – sz�longatta dalol�szva, de egy halk morg�st lesz�m�tva Tom nem nagyon reag�lt. – �BRESZT�! – �v�lt�tt r�, mire persze a raszta szemei egyb�l kipattantak, de abban a pillanatban le is akartak csuk�dni.

Bill k�romkodva ment �t a m�sik szob�ba, majd Tom telefonj�val �s f�lhallgat�j�val t�rt vissza, amiket durv�n hozz� is v�gott a tulajdonosukhoz.

-�u! – ki�ltott fel, majd kibogozta a f�lhallgat�t �s elind�tott egy sz�mot, amit Bill nem akart megv�rni, �gy lement a konyh�hoz �s v�rt az ajt� el�tt. Nem sokkal k�s�bb – negyed �ra m�lva – Tom is megjelent fel�lt�zve, kiss� morcos arckifejez�ssel.

Egy darabig matatott a h�t�ben, majd egy s�hajjal feladta �s el�vett a h�t�b�l egy pizza rendel� lapot, amit Bill el� dobott.

-Milyent szeretn�l enni? – k�rdezte, mik�zben el�vett egy serpeny�t �s k�t toj�st.

-A gomb�s- sonk�s- kukoric�s az j�, mint mindig – s�hajtotta. – Meg kell v�rni, am�g kihozz�k?

-Nem, csin�lok magunknak r�ntott�t – mondta. – Kihangs�lyozom: MAGUNKNAK!

Bill halkan felnevetett, ahogy esz�be jutott az egy… k�t h�ttel… egy h�nappal ezel�tti eset? Mindegy, v�g�lis ki sz�molja… Minden esetre akkor is Tom csin�lt t�sztasal�t�t �s a 4/5- �t � falta fel, amin Tom kiss� meg is s�rt�d�tt, ugyanis ut�na egy h�tig nem supportolta Leauge of Legends- ben. Szinte hallotta Andreas szavait a fej�ben.

Micsoda trag�dia… Bill, nem vagytok norm�lisak!

Folyton ezt hajtogatta, pedig ezzel �k maguk is t�k�letesen tiszt�ban voltak. Minden esetre az � �let�k ilyen �s nem akartak rajta v�ltoztatni. Az �let egy open world j�t�k, ahol nem tudod a szab�lyokat �s a c�lt. 7 milli�rd j�t�kos azt l�p, amit akar. Nem �ll�thatod meg, nem menthetsz, �s nem tudhatod hol, mikor �s mik�nt lesz v�ge. Nem lehetsz sem j�, sem rossz. Ha sokat besz�lsz, kik�z�s�tenek, ha hallgatsz, elker�lnek. Logik�val �s strat�gi�val nem m�sz semmire, csak csin�lnod kell, amit a t�bbiek �s megfelelni a t�rsadalom h�lye norm�inak. Az �let csak egy szar j�t�k.

Amint Tom k�sz volt a f�z�ssel, Bill kom�tosan elkezdte majszolni a r�ntott�j�t, majd amint befejezte, a feje elnehezedett. Minden elhalkult egy pillanatra �s meg�llt az id�, de csup�n alig egy percre. Az alatt �gy �rezte, minden oldalr�l nyomj�k a fej�t �s bel�lr�l sz�t akarj�k szak�tani a gyomr�t. Nem tudott megmozdulni vagy seg�ts�g�rt ki�ltani. Nem j�tt ki hang a tork�n. Mintha az id�vel egy�tt � is meg�llt volna, mintha meghalt volna. Azt�n, amikor m�r �gy �rezte nem b�rja sok�ig, v�get �rt minden f�jdalom �s mintha csak felt�madt volna, sokkal jobban �rezte mag�t. Felemelte a tekintet�t, ami egyb�l �ssze is tal�lkozott Tom mosolyt�l csillog� szemeivel.

-J�tszunk? – k�rdezte Bill, Tom pedig mosolyogva b�lintott.

                Mindketten a r�n�ikat �ll�tgatt�k a meccs el�tt. M�g tegnap megbesz�lt�k egy „full- platina” csapattal, hogy j�tszanak. M�r k�tszer j�tszottak ellen�k, de egyszer sem tudt�k legy�zni az ikreket. Nemsok�ra meg is �rkezett az ellenf�l csapata, ami n�gy f�b�l �llt, �gy Bill �s Tom k�nytelen volt k�t- k�t karaktert ir�ny�tani.

-Tomi – sz�lalt meg hirtelen Bill. – Pisilnem kell! Mindj�rt j�v�k!

-Ok�, siess! – mondta, majd visszafordult a bet�lt� k�phez. Mi�rt ne, gondolta. V�g�lis, �r�kk� tart, am�g bet�lt.

�gy t�nt, ez az alkalom kiv�tel, ugyanis amint Bill m�g�tt becsuk�dott az ajt�, bet�lt�tt a j�t�k.

-Bill! Gyere gyorsan vissza! – kiab�lt ut�na, de nem j�tt v�lasz.

„Thirty second to the minion spawn”

-Francba! –Tom gyorsan k�z�pre h�z�dott �s egyszerre ir�ny�tott n�gy karaktert. N�hol igen neh�z volt mindenre figyelni, �s k�ts�gtelen�l ejtett hib�kat, amiket am�gy nem szokott – n�hol el�g drasztikus �s z�ldf�l� hib�kat –, de m�g �gy is nyert.

-Azta! Nagyon �gyes volt�l, Tomi! – tapsikolt Bill a h�tt�rben, mire Tom megp�rd�lt a sz�k�ben.

-Te meg hol volt�l? – ki�ltott r�, mire Bill kiss� �sszerezzent.

-H�t, el�sz�r v�c�n, azt�n nem akartalak zavarni, mert l�ttam, hogy nagyon koncentr�lsz, �gy csendben megv�rtam a v�g�t. De nagyon b�szke vagyok r�d! – Kit�rta a karjait arra v�rva, hogy Tom majd meg�leli, de nem t�rt�nt semmi.

-Mi a baj? – k�rdezte meglepetten, de Tom tov�bbra sem sz�lalt meg. – Az�rt haragszol, mert nem j�tszhattunk egy�tt?

Tom v�g�l feladta �s b�lintott. Neh�z lett volna megmagyar�zni Billnek a dolgot. Lehet, hogy a logikai dolgokban mindenkit les�p�rt, de az emberekhez nem nagyon �rtett…

-Sajn�lom – mondta biggyesztett ajkkal, mire Tom felnevetett.

-�gy n�zel most ki, mint az a fura majom.

-Mi?

-Tudod?

-Nem.

-Amit a m�ltok…

-Ja, az?

-Aha!

-Oh, megvan – vigyorodott el a kisebb, majd lehuppant a sz�k�be �s feltette a fejhallgat�j�t.

                -K�rem, sz�ks�g�k van magukra! – folytatta Andreas, annak ellen�re, hogy m�r k�tszer is megk�rt�k, hogy t�vozzon.

-Nem! Elk�lt�ztek, mi �lljuk a k�lts�geiket, de nem kell foglalkoznunk vel�k. H�nyszor kell m�g elmondanunk, Andi? – k�rdezte k�ts�gbeesetten J�rg.

-Nem kell foglalkoznia, vagy nem akar?

-Mindkett� – v�gta r� a f�rfi, majd fel�llt. – Most pedig m�r t�nyleg menned k�ne.

-De k�rem! Maga nem l�tta mi van ott!

-�s nem is fogjuk – J�rg megragadta Andreast a karj�n�l fogva �s elindult vele a kij�rathoz.

-K�ny�rg�m! Csak gondolja �t, �s besz�ljen a feles�g�vel err�l!

-Nem sz�ks�ges, �s aj�nlom neked, hogy ker�ld el! Viszl�t, Andreas!

Az ajt� becsap�dott Andreas orra el�tt, �s teljesen tehetetlennek �rezte mag�t. Tudta, hogy k�s�n jutott esz�be seg�teni rajtuk, de akkor is helyre akarta hozni a dolgot, viszont arra m�r r�j�tt, hogy egyed�l nem fog menni. Bill gyorsan megtal�lta a kiskapukat, Tom pedig nem f�lt a szem�be mondani, ami f�j neki, �s ezzel egyed�l nem vehette fel a harcot. El�sz�r a nagysz�leik, majd az apjuk is h�tat ford�tott, akit nem akart mag�ra harag�tani azzal, hogy felkeresi Simone- t.

Az es� m�r szemerk�lt, neki pedig aznapra teljesen elfogyott minden energi�ja, �s id�re haza kellett �rnie, �gy a telefonh�v�st �t k�zben kellett megejtenie.

Ha � sem seg�t, akkor senki nem fog…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.