-Ez k�zel volt – s�hajtotta a n�, majd Billhez l�pett. – Egy k�ly�k itt m�szk�lt az ablak alatt. Sz�val mit is mondt�l? �lni akarsz?

-I… igen… - ny�sz�r�gte a fekete haj�. Le lett sokkol�dva a n� heves reakci�j�t�l.

-Akkor rendben – mondta, majd a h�ta m�g� l�pve kinyitotta a bilincseit a kezein �s a l�bain. – Gyere, kiseg�telek az ablakon!

-Mi�rt ott?

-M�shol nem jutsz ki �lve – h�zta el a sz�j�t, majd felkapta az �veg�t, megitta a m�sodik fel�t, �s k�t l�bra �ll�totta a fi�t.

-Mi�rt seg�tesz? – n�zett r� gyanakv�an a fekete haj�.

-�n nem vagyok olyan faszfej, mint azok ott a m�sik teremben – intett a fej�vel a fal fel�. – Nekem is lett volna gyerekem, de musz�j volt �r�kbe adnom…

-Meg�rtem – b�lintott szomor�an a fi�. – Sajn�lom!

-Mit sajn�lsz? – nevetett fel a n�. - Engem ne sajn�lj! Mire j� az?

Bill csak r�ntott egyet a v�ll�n. – Akkor k�sz�n�m!

-Mit?

-Hogy seg�tesz – mosolyodott el, de az arca vissza is r�ndult, mert f�jt a mosolyg�s. Minden izma f�jt.

-Csak nem akarom, hogy megd�g�lj – s�hajtotta. – M�g el�tted az �let…

-Ja, gondolom…

Ahogy kim�szott az ablakon, Lizzy- hez fordult.

-Lel�tted a fi�t az el�bb? – k�rdezte kar�t nyelten.

-Nem – h�zta el a sz�j�t csal�dottan, mire Billnek h�nyingere lett. – Eltal�ltam, de elfutott.

-�rtem – b�lintott. – M�g egyszer k�sz!

-Menj�l m�r! – csapta be morcos k�ppel az ablakot, majd kiviharzott a teremb�l.

Bill a holdhoz fordult. R�mosolygott. Ez a n� megk�m�lte, pedig meg is �lhette volna. Azt a fi�t viszont megl�tte. De vajon ki lehetett az?

�ppen ezen gondolkodva s�t�lt egyre messzebbre a rakt�rt�l, amikor egy er�s f�jdalom �rte a jobb v�ll�t. Eddig is mindene f�jt. Csoda, hogy k�pes volt j�rni, de ez a f�jdalom m�s volt. Ezt �rezte, miel�tt k�rh�zba ker�lt. Mintha egy k�t�l h�zn�, gondolta.

Minden esetre nem foglalkozott a dologgal �s egyenesen s�t�lt tov�bb. Nem tudta mennyi lehet az id�, de mire haza�rt, vil�gosodott. Halkan beosont a szob�j�ba, majd �t�lt�z�tt �s elaludt. Tekintettel arra, hogy szombat volt, addig pihenhetett, am�g akart.

M�snap reggel a szemeit d�rzs�lgetve kelt fel, amiket a napf�ny k�nyszer�tett a kiny�l�sra. F�radt tekintettel m�szott ki az �gy�b�l �s az �breszt��r�j�r�l leolvasva l�tta, hogy m�r j�csk�n elm�lt d�l. Lass�, f�radt l�ptekkel el�h�zott egy p�l�t, egy als�t �s egy gaty�t, majd elindult a f�rd� fel�. Ott a t�k�rben v�gigm�rte mag�t. A test�t nem bor�totta t�l sok folt, csup�n egy p�r, de azok el�gg� nagyok voltak…

Gyorsan lezuhanyozott, fel�lt�z�tt, majd kicammogott a konyh�ba, ahol az anyja �pp az �js�got olvasgatta a k�v�j�t iszogatva. �pp belesz�rcs�lt a cs�sz�be, amikor Bill r�morgott.

-Reggelt!

Amint az anyja led�bbent tekintettel feln�zett az �js�gr�l, kiesett a cs�sze a kez�b�l.

-Mi a… hogy ker�lsz ide? Mikor j�tt�l meg? – hebegte, mire Bill felvonta a szem�ld�k�t.

-�hm… valamikor hajnalban, asszem’ – r�ntott v�llat.

-Te… - mondta az anyja, majd elhallgatott. Bill �pp t�vozni akart, amikor megragadta a csukl�j�t. – V�rj! Ott van a konyhaasztalon egy k�rd��v, amit Gordon Tr�mper- nek kell kit�ltenie. Vidd �t neki! Most!

-Most azonnal? – n�zett k�tkedve a fi�.

-Most azonnal – ism�telte el Simone, majd visszafordult az �js�ghoz.

Bill egy f�l �ra m�lva �rkezett meg Tom�k lak�s�ba. N�ha � is lehet lusta, gondolta.

Amint kiny�lt az ajt� v�rta, hogy Tom megjelenjen, �s a nyak�ba ugorhasson, de e helyett Tom nagymam�ja nyitott ajt�t.

-Oh, Blair, dr�g�m! – mondta, majd Bill nyak�ba borult �s s�rni kezdett. A fi� �rtetlen�l pislogott, m�g meg nem jelent Gordon.

-Jaj, anya! – szedte le finoman a h�lgyet r�la, majd visszavezette a lak�sba, k�zben intett Billnek, hogy menjen be. A fekete haj� egyenesen a raszta szob�j�ba sietett, majd odabent lehuppant az �gyra.

Minden olyan furcsa volt. A szoba hideg volt, mintha m�r egy napja nem lett volna bent senki. Az �gy szokatlanul gondosan volt meg�gyazva, nem voltak sz�tsz�rt ruh�k, szemetek minden�tt, �telmarad�kok �s csak �gy… rend volt. Tom szob�j�ban.

Furcsa, �llap�totta meg mag�ban Bill.

Gordon nemsok�ra meg�rkezett �s le�lt Billel szemben a f�ldre.

-Szia – k�sz�nt neki halk, szomor� hangon. – J�l vagy?

-Igen, k�sz�n�m – mondta a fi�, majd �tny�jtotta a bor�t�kot, amibe a k�rd��vet tette. – Anyuk�m k�ldi.

-K�sz�n�m – vette �t a f�rfi. Szomor� tekintettel v�gign�zett a szob�n, majd egy m�mosollyal Billhez fordult.

-K�rsz valamit? Inni vagy valami harapnival�t…

-Nem k�sz�n�m, de… - r�ncolta a homlok�t Bill. – Tom hol van?

Elv�gre az � szob�j�ban van, az � otthon�ban, de nincs ott. S�t, mindenki olyan szomor�.

-Te… te nem tudod? Anyuk�d nem… - mondta, majd elhallgatott. A szemeiben k�nnyek gy�ltek �ssze, majd egy le is folyt az arc�n.

-Hol van Tom? – k�rdezte idegesen a fi�.

-�… tegnap este elment t�ged megkeresni. A kik�t�be ment, de… - mondta, de nem tudta folytatni. M�ly leveg�t vett, majd kif�jta. – A l�nyeg, hogy megl�tt�k. Az egyik goly� a v�ll�t tal�lta el.

-K�rh�zba ker�lt? – h�ledezett Bill.

-Igen – b�lintott Gordon, majd lehajtotta a fej�t. Billnek volt egy olyan �rz�se, hogy nem mondja el a teljes igazs�got. – Megk�rhetn�lek arra, hogy ne l�togasd meg?

-Ha nem gond, �n most hazamegyek – t�rte meg v�g�l a percekig ny�l� csendet a fi�, mire az f�rfi felkapta a fej�t.

-Persze – mondta, majd fel�llt. – Kik�s�rlek!

-J� napot!

-Szia – mondta kedvesen mosolyogva a recepci�s. – Seg�thetek?

-Igen – mondta halkan Bill. – Egy bar�tomat keresem. A neve Tom Tr�mper. Megtudhatn�m, melyik szob�ban van?

-Abban – mutatott egy t�volabbi ajt�ra a n�, majd visszafordult a monitorhoz.

Bill nagy leveg�t vett, majd odas�t�lt az ajt�hoz. Halkan lenyomta a kilincset, majd bekukucsk�lt. A szob�ban h�rom �gy volt. Az egyike egy l�ny �lt, aki Bill megjelen�s�re felkapta a fej�t, majd egy szi�- t suttogva visszafordult a k�nyv�hez, amit olvasott. A k�vetkez� �gy �res volt, de a szoba m�sik fel�ben lev�n Tom fek�dt. Bill becsukta az ajt�t, majd odas�t�lt hozz�. Kicsit megkopogtatta a v�ll�t, de miut�n erre csak egy kis mocorg�s �s egy szolidnak nem nevezhet� horkol�s volt a v�lasz, a fekete haj� le�lt az �gy sz�l�re, majd �sszekulcsolta a kez�t a raszt��val.

Ott volt, amikor Tomot megl�tt�k. Lizzy megmentette az �let�t azzal, hogy szabadon engedte. H�l�snak kellett volna lennie �s eg�szen eddig az is volt, de most d�h�s volt r�. De nem csak a n�re, Tomra is. Mi�rt kellett odamennie? Egy�ltal�n hogy tal�lt r�? Abban sem lehetett biztos, hogy a v�rosban van m�g. Honnan tudta, hogy pont a kik�t�ben, pont abban a rakt�rnak pont abban a helyis�g�ben van? Lehet, hogy erre m�g � sem tudta a v�lasz, gondolta Bill. A raszt�nak voltak furcsa dolgai, mint mindkett�j�knek. De Bill m�gis szerette �t.

Annyira elm�lyedt a gondolataiban, hogy �szre sem vette, amint a l�ny kiment, vagy amikor Gordon bel�pett.

-Bill! – ki�ltott fel, mire a fi� �sszerezzent. Gondolkod�s n�lk�l fel�llt �s elengedte Tom kez�t. De m�r k�s� volt. – Mit keresel itt?

-�n csak… - kezdett bele a fi�, de nem tudta folytatni.

-Megmondtam, hogy ne gyere ide! – ord�totta. – �s mi�rt fogtad a kez�t a fiamnak?

Bill nagy lebeg�t vett, majd hosszan kif�jta: - Mert szeretem.

-De � nem szeret t�ged! – jelentette ki a f�rfi, tov�bbra is ord�tva. – � a l�nyokat szereti.

-Lehet, hogy szereti a l�nyokat – mondta nyugodtan a fi�. – De engem is.

-Fr�szt! – ki�ltotta Gordon. M�r ny�lt a sz�ja, hogy folytassa, de hirtelen a fia �gya fel� fordult, ahonnan mocorg�s hangja j�tt. A fi� az oldal�r�l a h�t�ra fordult, majd kinyitotta a szemeit �s fel�lt.

-Sziasztok – mondta mosolyogva. – Mizujs?

-Tom – ord�totta a f�rfi. – Mond meg ennek a taknyosnak, hogy nem szereted!

A raszta egy darabig csak pislogott, majd nagy szemekkel az apj�ra n�zett.

-Neked is j� reggel! Vagy mennyi az id�… - �s�totta. – Am�gy meg nem szoktam hazudni.

A f�rfi csak egy darabig kapkodta a d�h�s tekintet�t a k�t fi� k�zt, majd a homlok�n kidagad� erekkel bev�gva maga m�g�tt az ajt�t, elviharzott.

Bill egy darabig m�g n�zett ut�na, majd mosolyogva a raszt�hoz fordult.

-Szia! Hogy van a v�llad?

-Jobban – r�ntott v�llat Tom, majd egy pillanatra eltorzult az arca.

-Azt l�tom – vigyorodott el a fekete haj�, majd vissza�lt az �gyra.

-Mi volt ez az eg�sz? – k�rdezte �sszevont szem�ld�kkel az id�sebb.

-H�t… mik�zben aludt�l fogtam a kezed, �s az ap�d erre l�pett be.

-Oh…

-H�t, igen…

Egy darabig csend volt �s mindketten csak egym�s arc�t tanulm�nyozt�k, amikor Tom szemei hirtelen elkerekedtek.

-Basszus! Hogyhogy te itt vagy? – ki�ltott fel. – �s az a n�? A rakt�r? Mi t�rt�nt? Nem s�r�lt�l meg? El kell mondanod mindent, �rted? Mindent!

Bill erre csak felnevetett, majd magyar�zkod�s helyett csak �t�lelte Tomot.

-Tudod, eld�nt�ttem valamit, am�g aludt�l – suttogta a raszta nyak�ba.

-Mit?

-El�sz�r is, hogy most m�r biztos vagyok abban, hogy szeretlek – mondta. – M�sodszor pedig, hogy nem fogom kiny�rni magam!

A bejelent�st k�vet�en a raszta eltolta mag�t�l a fi�t, majd komoly tekintettel a szem�be n�zett.

-T�nyleg nem?

-Nem!

-Biztos?

-Teljesen!

-�s meg is �g�red?

-Meg!

-Akkor feladat teljes�tve – nevetett fel Tom, majd l�gyan mag�hoz r�ntva �ssze�rintette az ajk�t Bill�vel.

_______________________________________________________________________________________________

-Na, gyer�nk m�r! – t�relmetlenkedett. Tom m�r vagy 10 perce a v�c�n �lt, pedig m�r r�g el kellett volna indulniuk. Am�g ki nem ny�lt az ajt�, Bill a sz�ke v�g� raszt�ival j�tszadozott. Amikor kiny�lt az ajt�, egy lebarnult b�r�, afro- fonatos fi� �llt meg el�tte. – Na, v�gre!

-Csak nem hi�nyoztam? – vigyorodott el.

-El fogunk k�sni! – pattant fel a sz�kb�l �s megindult a kint parkol� kocsi fel�. Tom a sz�let�snapj�ra kapta a nagymam�j�t�l, miut�n megszerezte a jogsij�t.

-A k�lt�ztet�k azt mondt�k megv�rnak – k�vette �t az id�sebb.

-De �n akarok el�bb oda�rni!

-Mi�rt?

-Mert l�tni akarom a h�zat, ahol lakni fogunk!

-�n meg a h�l�t, azon bel�l az �gyat – h�z�dott kaj�n vigyorra Tom sz�ja. – De m�gsem rohanok.

-Akkor is! Csipkedd magad!

Negyed �ra m�lva meg�rkeztek a vil�gosk�k h�zhoz. Nem volt h�ts� udvara, de el�l volt egy aranyos kis kert. Majd �reg napjaimban elgerebly�zgetem, gondolta Bill. Amint kisz�lltak a kocsib�l, a fiatalabb b�szk�n n�zett k�r�l.

-Na? – n�zett r� a vol�n m�g�l Tom, mik�zben le�ll�totta a motort. – Mi vagyunk itt el�bb. �r�lsz?

-Igen – mosolyodott el Bill, majd nyomott egy puszit a vigyorg� sr�c arc�ra. – Nagyon is!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.